A monetáris tanács felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, aminek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye – írta a testület a keddi kamatdöntő ülését követően kiadott indoklásban.
A monetáris tanács nem módosította sem a 0,90 százalékos alapkamatot, sem a kamatfolyosót. Megjegyezték, hogy az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, amit az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékelnek. „Ennek következtében az elkövetkező időszak beérkező adatai meghatározóak” – írták.
A jelenlegi nemzetközi környezet változatlanul óvatosabb megközelítést igényel, mivel a globális konjunktúra tartós romlása lefelé mutató kockázatot jelenthet a külső inflációs környezetre. Ezen folyamatokat a monetáris tanács a tartós hazai inflációs tendenciák szempontjából értékeli.
Azt is hangsúlyozta a testület, hogy a magyar gazdaság 2018-ban dinamikusan bővült, ugyanakkor 2019-től várhatóan fokozatosan lassul az ütem, a hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából pedig egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális változásokon keresztüli javítása.
A fogyasztóiár-index decemberben 2,7 százalékra csökkent. Folytatódott ugyanakkor a tartós tendenciákat megragadó adószűrt maginfláció emelkedése, amely 2,9 százalékra nőtt decemberben. A testület szerint rövid távon fennmarad az infláció nagyobb mértékű változékonysága, a fogyasztóiár-index a 2019 első negyedévi átmeneti emelkedést követően 3 százalék alá csökken.
A tanács úgy látja, megnőtt annak a valószínűsége, hogy a tartós tendenciákat megragadó adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedhet, miközben az eurózónában a laza monetáris kondíciók tovább maradhatnak fenn. Az MNB monetáris politikáját elsődlegesen a hazai tartós inflációs tendenciák alakulása határozza meg. A tanács a szokásosnál is nagyobb figyelmet fordít a tartós inflációs tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatók alakulására – hangsúlyozták.
A testület úgy látja, a magyar gazdaság fundamentumai erősek, folytatódott a fejlett gazdaságokhoz történő felzárkózás. A kibocsátás alakulásában a következő években is markáns szerepe lesz az erős belső keresletnek. A vállalati hitelezés esetében a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányát továbbra is alacsonynak tartják.
A monetáris politika normalizációja során először a nem-konvencionális eszköztárral kapcsolatos lépésekre kerül sor – erősítette meg ezúttal is a testület. A monetáris kondíciókat előretekintve a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki.
A hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányának növelése érdekében januárban – 1000 milliárd forintos keretösszeggel – elindult a Növekedési Hitelprogram Fix konstrukció, az ennek keretében kibocsátott likviditást az MNB alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszközzel sterilizálja.
Az első negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlan mértékben, legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg a tanács. A testület legközelebb márciusban dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.
(Forrás: MTI, fotó :Fred Romero)
