2015. december 31-én a regisztrált gazdasági szervezetek száma megközelítette az 1 millió 838 ezret, ez 10 ezerrel kevesebb volt, mint egy évvel korábban. 2015-ben 106 ezer vállalkozás regisztrált újonnan és 122 ezer szervezet szűnt meg; az év folyamán közel 9 és félezer felszámolási eljárás, 5463 végelszámolás és 67 csődeljárás indult – olvasható a KSH friss kiadványában.
A bejegyzett vállalkozások száma 11 ezerrel, a költségvetési, illetve a költségvetési rend szerint gazdálkodó szerveké 100-zal csökkent, a nonprofit szervezetek száma ezerrel, az egyéb szervezeteké pedig 200-zal nőtt – összegeznek a KSH szakemberei „A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2015” című friss Statisztikai Tükörben.
A regisztrált vállalkozások
2015 végén a KSH 1 millió 691 ezer vállalkozást tartott nyilván, 11 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban.
A regisztrált vállalkozások számának csökkenését a társas vállalkozások számának visszaesése okozta, miközben az önálló vállalkozók száma továbbra is bővült. A társas vállalkozások számának csökkenése jogszabályi változásokkal magyarázható. Az új Polgári Törvénykönyv kötelezővé tette a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjének 3 millió forintra emelését. A jogszabály a hatályba lépéstől 2 év haladékot adott a törzstőkeemelés teljesítésére, amit 2016-ban egy évvel meghosszabbítottak, de egyből esedékessé válik, ha a társasági szerződés módosul. Törzstőkeemelés hiányában a korlátolt felelősségű társaságoknak át kell alakulniuk betéti vagy közkereseti társasággá.
Az önálló vállalkozók száma a társas vállalkozásokkal ellentétben emelkedett, de a növekedés mértéke kissé elmaradt az előző évektől. A társas vállalkozások száma 2015. december 31-én 561 ezer volt, 25 és fél ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés elsősorban a vállalkozások héttizedét kitevő korlátolt felelősségű társaságok számának 3,5 százalékos mérséklődéséből adódott. Ez a már korábban említett törzstőkeemelés következménye volt.
A korlátolt felelősségű társasági forma korábban rendkívül népszerűnek bizonyult, a 2007. szeptember 1-jei törzstőkecsökkentést követően 281 ezer kft. alakult. 2015-ben a gazdasági társaságok közül – 2014-hez hasonlóan – csupán a részvénytársaságok száma nőtt (3,3 százalékkal). A betéti társaságok és a közkereseti társaságok évek óta tartó csökkenése tovább folytatódott, számuk 7,4, illetve 10 százalékkal mérséklődött.
A nyilvántartásba vett önálló vállalkozók száma 2015 végén 1 millió 130 ezer volt, az év folyamán 1,3 százalékkal emelkedett. A munkavégzés jellege szerint a mellékfoglalkozásúak 44,6, a főfoglalkozásúak 33,6, a nyugdíjasok pedig 21,8 százalékot képviseltek. Az előző évek tendenciája folytatódott, a mellékfoglalkozású és a főfoglalkozású önálló vállalkozók száma emelkedett, a nyugdíjasoké pedig tovább csökkent 2015-ben is.
Az egyéni vállalkozók aránya 35,4 százalék volt az összes önálló vállalkozáson belül. Számuk tovább nőtt az elmúlt évben, de az emelkedés mértéke (1,8 százalék) elmaradt a 2014. évitől. Az egyéni vállalkozók száma nem emelkedett egyenletesen az év folyamán, ugyanis februárban, májusban és decemberben csökkenést regisztráltunk.
Az egyéni vállalkozásoknál is a törvényi szabályozás befolyásolta a számuk alakulását. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint az egyéni vállalkozó egyéni vállalkozói tevékenységét legalább egy hónapig és legfeljebb öt évig szüneteltetheti. Amennyiben az egyéni vállalkozó nem jelentette be az egyéni vállalkozói tevékenység folytatását vagy megszüntetését a szünetelés kezdőnapját követő öt éven belül, úgy elveszíti jogosultságát az egyéni vállalkozói tevékenységre. Az egyéni vállalkozók esetében az ilyen jellegű megszűnések 2015-ben jelentek meg először.
Az adószámmal rendelkező magánszemélyek között nyilvántartott őstermelők száma 1,9 százalékkal csökkent.
A vállalkozások területi megoszlása a társas vállalkozások és az önálló vállalkozók esetében rendkívül eltérő. A társas vállalkozások több mint felét (56,9 százalék) Közép-Magyarországon jegyezték be, a többi régió részesedése 6,1–8,1 százalék között szóródott. Az önálló vállalkozók tekintetében az eloszlás sokkal kiegyenlítettebb: Közép-Magyarország 23,8 százalékos részesedését a többi régió 9,3–19,2 százalékkal követi. Ez a területi eloszlás évek óta hasonló, bár a társas vállalkozások esetében kismértékű eltolódás figyelhető meg Közép-Magyarország irányába.
A vállalkozások főtevékenység szerinti megoszlása az előző évhez hasonlóan alakult: több mint egynegyedük a mezőgazdaságban tevékenykedett, illetve további jelentősebb ágazatoknak számítottak az ingatlanügyletek (13,2 százalék), a kereskedelem (11,6 százalék), valamint a szakmai, tudományos tevékenység (jogi, számviteli, adótanácsadói, mérnöki tevékenység; 10,7 százalék). A mezőgazdasági vállalkozások aránya az őstermelők 2008-tól kötelező regisztrációját követően nőtt meg ilyen mértékben, ezért érdemes külön-külön is áttekintenünk a társas, illetve az önálló vállalkozások főtevékenység szerinti megoszlását. Mind a társas, mind az egyéni vállalkozások közül a legtöbb vállalkozást a kereskedelemben regisztrálták (23,9, illetve 15,3 százalék), utána következik a szakmai, tudományos tevékenység (17,3, illetve 13,3 százalék) és az építőipar (9,1, illetve 9,3 százalék). Az őstermelőket az egyéb önálló vállalkozók között tartja nyilván a KSH. Körükben a mezőgazdaságban tevékenykedők aránya megközelíti a 60 százalékot, további egynegyedük az ingatlanügyletek ágazatban lakáskiadással foglalkozik.
A vállalkozások létszám-kategóriák szerinti megoszlása a korábbi évekhez képest nem változott: 99,7 százaléka kisvállalkozásnak – ezen belül a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező mikrovállalkozások aránya 97,9 százalék – minősült. A középvállalkozások aránya 0,3 százalék volt, míg a nagyvállalkozásoké a 0,1 százalékot sem érte el.
Új regisztrációk
Az újonnan regisztrált vállalkozások száma 2015-ben 106 ezer volt, 1,9 százalékkal több, mint 2014-ben. A társas és önálló vállalkozások számának alakulását ellentétes irányú folyamatok jellemezték: míg a társas vállalkozások bejegyzései ismét jelentősen, 11,9 százalékkal csökkentek, addig az önálló vállalkozók regisztrációinak száma 7,0 százalékkal emelkedett.
Az önálló vállalkozók körében újonnan nyilvántartásba vett egyéni vállalkozók száma ennél is nagyobb mértékben, 12,1 százalékkal nőtt.
A társas vállalkozások közül a korlátolt felelősségű társaságok bejegyzéseinek a száma esett vissza a legnagyobb mértékben, 14 százalékkal. Ez a kft.-k induló törzstőkéjének hatszorosára emelésével magyarázható.
A társas formában bejegyzett vállalkozások több mint egynegyedét a kereskedelemben, további egytizedüket pedig a szakmai, tudományos tevékenység, illetve az építőipar területén indították.
Az egyéni vállalkozók esetében is a szakmai, tudományos tevékenység és a kereskedelem van az élen e téren, 15, illetve 13 százalékkal. De 10 százalék fölött volt az indulók száma az egyéb szolgáltatás és a pénzügyi tevékenység területén is.
A bejegyzések száma a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarországon a legmagasabb, meghaladja az összes bejegyzés több mint egyharmadát. A régiók közül kiemelkedik még Észak-Alföld és Dél-Alföld egyaránt 10 százalék fölötti részesedésével.
Felszámolások
A társas vállalkozások körében indított felszámolási eljárások száma 2015-ben közel 9 és fél ezer volt, ez az előző évben indult eljárások csupán hattizede. Így az elmúlt két évi emelkedés után a 2008-as szintre esett vissza a számuk.
Az összes eljárás 89,5 százalékát a korlátolt felelősségű társaságok, további 8,7 százalékát pedig a betéti társaságok körében indították. A kft.-k esetében 40, a bt.-k esetében pedig 57 százalékkal esett vissza az indított eljárások száma. A részvénytársaságokat érintő felszámolások ennél kisebb mértékben (11 százalékkal) csökkentek.
A hitelezők a legtöbb eljárást – a korábbi évekhez hasonlóan – a kereskedelem (29,1 százalék), az építőipar (14,5 százalék), az ipar (9,2 százalék) és a szálláshely-szolgáltatási ágazatokban (8,7 százalék) indították. A legtöbb felszámolási eljárás – az összes regisztrált társas vállalkozás számához viszonyítva – a szálláshely-szolgáltatás és az építőipar ágazatokban indult. A felszámolások aránya az oktatási és az egészségügyi ágazat társas vállalkozásainál volt a legalacsonyabb.
2015-ben a korábbi évekhez hasonlóan a felszámolások 99,3 százalékát a kisvállalkozások körében indították a hitelezők, a középvállalkozások kategóriájában 58, a nagyvállalkozásoknál pedig 8 eljárás indult.
Pest megye kivételével – ahol az eljárások száma nem változott – minden megyében csökkenést regisztrált a KSH. A legnagyobb mértékben BorsodAbaúj-Zemplén (65 százalékkal) és Csongrád (58 százalékkal) megyében, míg a legkevésbé Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében (egyaránt 20 százalékkal) esett vissza a felszámolási eljárások száma.
Végelszámolások
A társas vállalkozásuk lezárására a végelszámolást választók száma a 2011–2012. évek kiugróan magas értéke után a 2008 óta megfigyelt egyik legalacsonyabb értéken zárt 2015-ben. Az összes eljárások száma 5463 volt, csupán 100-zal több, mint 2014-ben.
A legnagyobb számban (3610) a korlátolt felelősségű táraságok tulajdonosai döntöttek vállalkozásuk lezárásáról, ez azonban 4,7 százalékkal kevesebb a 2014. évihez képest. A betéti társaságok (1558) végelszámolásai az előző évi négytizedes csökkenés után 2015-ben ötödével emelkedtek. A szövetkezetek esetében az egy évvel korábbi 62-vel szemben 104 eljárás indult.
A legtöbb cégbezárást a szakmai tudományos tevékenység, a kereskedelem és az ipar területén indították a tulajdonosok, e három területen realizálódott az összes eljárás több mint fele. Az oktatással foglalkozók körében volt a legmagasabb a végelszámolások aránya, míg a legalacsonyabb mutatóval az építőipar rendelkezett.
Végelszámolási eljárást döntően – az összes eljárás 98 százalékát – a mikrovállalkozások körében indítottak a tulajdonosok, a 10–49 fős kisvállalkozások aránya 1,8 százalék volt. A középvállalkozásoknál 13 végelszámolási eljárás, míg a nagyvállalkozások között ugyanúgy 2 eljárás indult, mint 2014-ben.
Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Heves megyében csökkent a végelszámolások száma, a többi megyében emelkedett. 40 százalék feletti bővülést regisztráltunk Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.
Csődeljárások
A csődeljárások száma 2015-ben 67 volt, szemben az előző évi 88-cal. Tehát továbbra sem alkalmazzák széles körben az átmeneti likviditási gondokkal küszködő vállalkozások, hogy a segítségével elkerülhessék a felszámolást.
A pénzügyi válság hatására a 2009. évi LI. törvénnyel módosítottak a csődeljárásról és a felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvényen, újraírva az addig nehézkes szabályozással bíró csődeljárást. A módosított csődtörvény rögtön fizetési haladékot ad a kérelmezőnek, és 90 napot biztosít a hitelezőkkel történő megegyezésre a felszámolások elkerülése érdekében. Mindez a csődeljárások számának megugrását eredményezte. A jogszabály bevezetését megelőzően évente pár eljárást indítottak, 2010 és 2013 között azonban az eljárások száma meghaladta az évi 100-at. 2014–2015-ben ugyanakkor az esetek száma jóval 100 alatt maradt.
Megszűnések
A megszűnt szervezetek száma 2015-ben 122 ezer volt, ebből 118 ezer vállalkozás és 3,5 ezer nonprofit szervezet. A megszűnések száma 33 százalékkal emelkedett. Egyaránt nőtt a megszűnt társas és az önálló vállalkozások száma. Mindkét esetben a törvényi változások, mint a törzstőke emelése a kft.-k esetében, illetve a működésüket 5 éve szüneteltető egyéni vállalkozók törlése befolyásolta a számukat.
A megszűnt társas vállalkozások 23,4, az önálló vállalkozók 39,1, ezen belül a megszűnt egyéni vállalkozók száma 44,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Korábban a társas vállalkozások között eltérő folyamat jellemezte a jogi személyiségű és a jogi személyiség nélküli vállalkozásokat, habár minden gazdasági társaság már jogi személyiségű az új Ptk. hatályba lépésével, de a trend továbbra is fennáll.
Míg a korlátolt felelősségű társaságok (38,3 százalék kal) és a részvénytársaságok (15,1 százalékkal) megszűnéseinek száma emelkedett, addig a betéti (1,8 százalékkal) és a közkereseti társaságoké (4,9 százalékkal) csökkent.
A megszűnt szervezetek száma a változatlanságot mutató ingatlanügyletek kivételével minden ágazatban emelkedett: a legnagyobb mértékben az egyéb szolgáltatás (58,7 százalék), a mezőgazdaság (53,3 százalék) és a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén (43,2 százalék), míg a legkevésbé a szakmai tudományos tevékenységgel foglalkozók körében (23,7 százalék).
A vállalkozások megszűnéseinek 98,7 százaléka a mikrovállalkozásokat érintette, továbbá 46 közép-, valamint 12 nagyvállalat zárta le tevékenységét.
A megszűnt szervezetek száma Bács-Kiskun (24,1 százalék) és Fejér megyében (3,6 százalék) csökkent, a többi megyében nőtt. A legnagyobb mértékben Szabolcs-Szatmár-Bereg (91,5 százalék) és Csongrád megyében (85,2 százalék) emelkedett a számuk.
KSH
