Az Európai Parlament üdvözölte, de számos további ajánlással ki is egészítette az Európai Bizottság javaslatát az adóelkerülés elleni irányelvre.
Az Európai Parlament szerdai állásfoglalásában üdvözölte az Európai Bizottság adóelkerülés elleni irányelvre vonatkozó javaslatát. A képviselők azonban jobban korlátoznák a kamatlevonásokat és szigorúbban adóztatnák a külföldi jövedelmeket. Nagyobb átláthatóságot akarnak a vagyonkezelői alapok, alapítványok kapcsán, közös szabályokat a szellemi tulajdonból származó jövedelmek utáni adócsökkentésekre, feketelistát az adóparadicsomokra és szankciókat a nem együttműködőkkel szemben.
Az adóelkerülés elleni irányelv tükrözi egyrészt az OECD az adóalap-csökkentés és a nyereség átirányítás korlátozására vonatkozó akciótervét és követi az EP novemberi (TAXE 1 jelentés), illetve decemberi jogi ajánlásait, amelyeket Anneliese Dodds (S&D, Nagy-Britannia) és Luděk Niedermayer (EPP, Csehország) jegyeznek.
A javaslat arra az alapelvre épít, hogy adót ott kell fizetni, ahol a nyereség képződik és jogilag kötelező érvényű intézkedéseket fogalmaz meg a vállalatok leggyakoribb adóelkerülési gyakorlatai ellen. Egyúttal egységes definíciókat javasol olyan fogalmak, mint az „állandó telephely”, „adóparadicsom”, „transzferdíjak”, „jogdíjak”, „postafiók-vállalatok” és egyéb, sokféleképpen értelmezett jelenség kapcsán.
Átállási záradék
A képviselők a bizottságnál ambiciózusabbak az unión kívül „leadózott” és utána az EU egyik tagállamába utalt jövedelmekkel kapcsolatos átállási szabályok kapcsán. A kettős adóztatás elkerülése érdekében ez a külföldön szerzett bevétel gyakran adómentes, az EP-képviselők azonban szívesebben látnának egy 15 százalékos adókulcsot – ebben az esetben különbözetet kellene befizetni, ha a külföldön szerzett bevétel után fizetett adó ennél a kulcsnál kisebb.
Az állásfoglalást 486 igen szavazattal 88 ellenében 103 tartózkodás mellett fogadták el.
További ajánlások (a teljesség igénye nélkül)
- A hitelfelvétel költségeinek a kamatbevételeket meghaladó része csak az adózó kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredményének 20 százalékáig vagy 2 millió euró összegig vonható le, attól függően, hogy a kettő közül melyik a magasabb érték (erről részletesebben itt olvashat).
- Kimerítő feketelista létrehozása az adóparadicsomokról és államokról, köztük az uniósokról is, kiegészítve a nem együttműködő joghatóságokra és az adóparadicsomokban működő pénzügyi intézményekre vonatkozó szankciók listájával.
- A „postafiók-vállalatok” betiltása.
- Közös konszolidált társaságiadó-alap gyors létrehozása.
- A vagyonkezelői alapok és alapítványok átláthatóságának növelése.
- Közös módszer bevezetése a társasági adó tagállami kiszámítására, hogy az adatok összehasonlíthatóak legyenek.
- Határokon átnyúló adóügyi jogviták megoldására szolgáló mechanizmus bevezetése világosabb szabályokkal és szigorúbb határidőkkel 2017 januárjától.
- Harmonizált, közös európai adóazonosító szám (TIN) létrehozása, ami alapja lehet a tagállami adóhatóságok közötti eredményes automatikus információcserének.
A javaslat egy tanácsi irányelvhez készült, amiről a tagállamoknak egyhangú döntést kell hozniuk.
