2017. augusztus 2. szerda, 16:14
GVH, verseny, versenyfelügyelet, versenyjog, EY, vállalkozás
Visszavonhatja a megadott fúziós engedélyt és az éves árbevétel egy százalékának megfelelő bírságot is kiszabhat a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amennyiben az érintett felek megtévesztő vagy hiányos dokumentációt nyújtanak be a hivatal részére a fúziós bejelentésnél.

Az utóbbi félév tapasztalatai alapján mind a magyarországi, mind az európai hatóságok szigorúbban ellenőrzik az engedélyköteles vállalati fúziók kapcsán benyújtott dokumentáció pontosságát, teljességét és több államban történő bejelentés esetén egységességét, akár az engedélyek kiadása és a fúzió végrehajtása után is – írja közleményében az EY. A megváltozott joggyakorlatot jól mutatja, hogy amíg 2016-ban a GVH, a mintegy 60 engedélyköteles vállalati összefonódás közül egyetlen esetben sem szankcionált, addig idén már két jelentősebb ügyben, összesen 82 millió forintnyi eljárási bírságot szabott ki a versenytanács.

Ennek oka mindkét esetben - az FHB-csoporthoz tartozó Diófa Alapkezelőnek az Euro-Mall feletti irányításszerzése, valamint az Infineon csoportnak az amerikai Cree Wolfspeed üzletágának felvásárlása esetében is - az engedély megadása szempontjából lényeges tények félrevezető közlése volt. Füredi Orsolya, a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda versenyjogi szakértője arra hívja fel a figyelmet, hogy a versenyfelügyeleti eljárásokban szolgáltatott adatok pontosságának és teljességének jelentősége egyre inkább felértékelődik.

A hazai piacon jellemzően éves szinten 60-65 olyan vállalati összefonódás van, amelyhez szükség van a GVH engedélyére, illetve be kell jelenteni a versenyhatóságnak. Ilyenkor a hivatalnak mindössze nyolc nap áll rendelkezésére, hogy döntsön a tranzakció jóváhagyásáról vagy az eljárásindításról. A GVH és az Európai Bizottság ugyanakkor később, utólagosan is vizsgálhatja, hogy a bejelentéshez beadott dokumentáció pontos és hiánytalan volt-e.

Félrevezető adatszolgáltatás miatt a vállalkozás előző évi nettó árbevételének egy százalékát elérő eljárási bírság kiszabására is jogosultak a versenyhatóságok. Éppen ezért a következő időszakban egyre inkább felértékelődhet a versenyjogra specializálódott szakemberek tudása, akiket érdemes már a tranzakciós folyamat elején bevonni – mondja Füredi Orsolya.

A magyar hatóságokhoz hasonlóan az Európai Bizottság is szigorúbban vizsgálja a vállalati összefonódásokat.  A közelmúltban három, már engedélyezett vállalati összefonódás kapcsán indított utólagos vizsgálatot az eljárásban a felek által benyújtott információk megfelelőségével kapcsolatban. A három eljárásban közös vonás, hogy a felek megtévesztő módon szolgáltattak információkat az összefonódásokat engedélyező Európai Bizottság részére.

A legjelentősebb, 110 millió eurós eljárási bírságot a Bizottság 2017 májusában szabta ki a 2014 októberében engedélyezett Facebook/Whatsapp összefonódás kapcsán. A Bizottság az utólag indított eljárásban megállapította, hogy a vállalat a felvásárlás bejelentése során megtévesztő módon szolgáltatott információt arról, hogy a Facebook profilokat össze lehet-e kapcsolni a Whatsapp felhasználók telefonszámaival. További két ügyben, a Merck-csoport Sigma-Aldrich feletti irányításszerzése és a GE LM Wind feletti irányításszerzése kapcsán is előzetes állásfoglalást adtak ki a bírság kiszabásáról.

Az EY tapasztalatai szerint a versenyhatóságok a fúziós bejelentések vizsgálatánál folyamatosan erősítik együttműködésüket, ezért nélkülözhetetlen, hogy a benyújtott dokumentáció pontos, teljes és – több tagállamot érintő tranzakciók esetén - konzisztens legyen, különben, amint azt a hazai és nemzetközi példák is igazolják, a jelentős bírság mellett, akár a tranzakciós engedélyt is kockáztatják.

A Versenyjog rovat támogatója: Gazdasági Versenyhivatal

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja