2018. augusztus 22. szerda, 14:58
utalvány, áfa, Mazars
Az egységesítési és egyszerűsítési szándék megkérdőjelezhetetlen, azonban ha mélyebben megvizsgáljuk, a gyakorlatban létező utalványkonstrukciók számos olyan kérdést vetnek fel, amelynek még nem látszik tisztán a megoldása – írják a Mazars szakértői.

Az utalványok, kuponok és voucherek régóta a kereskedelemnek legfontosabb marketingeszközei közé tartoznak. Az elmúlt években számos hír látott napvilágot az utalványok uniós szintű egységes adókezelésének szándékáról. Úgy tűnik elérkezett az idő, és küszöbön áll a változás – kezdik friss adóhírlevelüket a Mazars szakértői.

A közösségi módosító rendelkezések – épp egyszerűségükből fakadóan – számtalan kérdést vetnek fel. Tekintve, hogy a kapcsolódó rendelkezések 2019-től a hazai áfa szabályozásban is helyet kapnak, érdemes már most elkezdeni a felkészülést és felmérni, hogy az új szabályok mennyiben érintik a vásárlók, partnerek – esetleg a munkavállalók – felé nyújtott utalványozási gyakorlatot!

A jelenlegi szabályozás még pénzhelyettesítőként tekint az utalványra, amely akkor válik termék- vagy szolgáltatásvásárlássá, amikor azt ténylegesen beváltják. A módosító irányelv viszont az egycélú utalványt önmagában termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás ellenértékeként tekinti, vagyis az a kibocsátást követő első átengedés időpontjában adókötelessé válik. Ezzel szemben a többcélú utalvány, melyet a jogalkotó frappánsan és komplementer módon „az egycélú utalványtól eltérő” utalványként definiál, a beváltáskor válik adókötelessé. Tekintve, hogy a nemrégiben kihirdetett nyári adócsomag (2018. évi XLI. törvény) már tartalmazza az Áfa tv. ezzel összhangban beiktatott rendelkezéseit, a téma vizsgálata igazán időszerű. Az egységesítési és egyszerűsítési szándék megkérdőjelezhetetlen, azonban ha mélyebben megvizsgáljuk, a gyakorlatban létező utalványkonstrukciók számos olyan kérdést vetnek fel, amelynek még nem látszik tisztán a megoldása.

Nézzünk ezekből néhányat! 8 kérdés, ami megmutatja, hogy az átállás nem feltétlenül fog simán menni...

  1. Egycélú vagy többcélú utalványnak minősül, egyáltalán utalványnak minősül-e a forgalomba hozott eszköz? Számos olyan pontgyűjtő kártyával találkozhatunk, amelyen az összegyűjtött pontok egy az egyben ellenértékként fogadhatók el egy termék vagy szolgáltatás vásárlásánál. Sőt, egyes esetekben, bizonyos pontszám elérése után további kuponokat kapunk, amiket részellenértékként lehet felhasználni a végösszeg csökkentésére. Vajon ezeket is utalványként kell majd kezelni?
  2. Utalványról vagy árengedményről van szó? A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a pontgyűjtésből származó pontok bizonyos összegű vásárlás felett, automatikusan gyűlnek a kártyán. Hasonló kérdést vet fel a matricák gyűjtése, amikért cserében jogosulttá válunk egy termék vagy szolgáltatás olcsóbb megvásárlására. Ugyanígy, a népszerűvé vált felölthető ajándékkártya adókezelése is kérdéses. Vajon a direktíva 2019-es implementálása után az ilyen kártyák az utalványok körébe fognak tartozni?
  3. Mit jelent a változás a webshopokban beváltható online kuponok esetében? A módosítás nem írja elő, hogy az utalvány papír alapú legyen, így elismeri az elektronikus formátumot is. Eredményez-e ez változásokat a webes felületek online shopjaiban, és ha igen, a vásárlónak vagy a webes rendszernek kell felismerni az utalvány típusát és annak adózási irányát?
  4. Pontosan tisztában van azzal, milyen termékkörre használható fel a kuponja, és ezek milyen áfakulcs alá esnek? A kérdésre adott válasszal meghatározható, hogy az utalvány, amivel kereskedik egycélú vagy többcélú, de problematikus lehet, ha ezek a termékek vagy szolgáltatások eltérő áfakulcs alá esnek. A többcélú kupon esetében adóköteles az ügylet, azonban az egycélú kuponnál nem beszélhetünk adóköteles ügyletről, így áfatartalmú számla kiállítása sem megengedett. Elvárható-e a kasszát kezelő alkalmazottól vagy a számlázási programtól, hogy beazonosítsa az ügylet típusát?
  5. Hogyan kezelendők a különböző országokban beváltható utalványok? A különböző országokban beváltható kuponok esetében nem lehet előre megállapítani, hogy a vásárló melyik tagállamban és milyen áfakulccsal fogja felhasználni az utalványt. Vajon melyik tagállam szerinti áfakulcs és milyen árfolyam lesz mérvadó?
  6. Hogy kezelendők a különböző magazinokban elhelyezett kuponok? Nehéz helyzetbe kerülhetnek azok a gazdálkodók, akik engedményre jogosító kuponjaikkal különböző újságok olvasóit célozzák meg. Valóban adókötelezettség keletkezne az újságban való elhelyezéssel, és ha igen, a magazin vagy a gazdálkodó lenne az adófizetésre kötelezett?
  7. Változik a gyártó és a kiskereskedő közötti árengedményre jogosító kuponok elszámolása? Sok gyártó-kiskereskedő együttműködés során a gyártó termékére vonatkozó utalványt a kiskereskedő üzletében lehet beváltani. Vajon a változás hatással lesz az ilyen jellegű együttműködések elszámolására? 8) Hogyan kezelendő a visszaváltható utalvány és a le nem vásárolt kuponérték? Fordítottan gondolkodva, a nem felhasználás ténye is elbizonytalaníthatja az olvasót, ha eddig még ez nem sikerült volna eléggé. Vajon az egycélú utalványok esetében a megfizetett adó visszaigényelhetővé válik? Mi történik a le nem vásárolt utalványértékkel, ezeket hogyan számlázzák?

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja