Egészen más képet mutat a „közrendre és közbiztonságra fordított állami kiadásokról” szóló statisztika, amikor egy lakosra vetítik, illetve amikor a GDP arányában határozzák meg.
2015-ben az EU tagállamainak kormányai összesen 258 milliárd eurót fordítottak a közrend és a közbiztonság védelmére, ez az uniós GDP 1,8 százaléka – tájékoztatott az Eurostat. Összevetésképpen: uniós szinten a védelmi kiadások GDP-arányosan 1,4, a szabadidő, kultúra és vallás támogatására fordított tétel 1,0, a környezetvédelemre fordított összeg pedig 0,8 százalékot tett ki. A közrend és közbiztonság védelmére szolgáló tételek nagy része a rendőrség, a tűzoltóság, a bíróságok és a börtönök kiadásait fedezi.
Ha GDP-arányosan nézzük, akkor a legtöbbet (2,8 százalékot) Bulgária fordított erre a célra, majd Szlovákia (2,4 százalék), Románia (2,3 százalék), Horvátország és Lengyelország (mindkettő 2,2 százalék), Görögország, Magyarország és Portugália (mindhárom 2,1 százalék) következik. GDP-arányosan a legkevesebbet (1,0 százalékot) Dánia és Luxemburg fordított 2015-ben a közrend és a közbiztonság védelmére, de a GDP 1,5 százaléka alatt voltak Írország (1,1 százalék), Málta és Finnország (1,2 százalék), Svédország (1,3 százalék) és Ausztria (1,4 százalék) ilyen célú kiadásai is.
Változik a kép, ha az egy lakosra eső „közrendi és közbiztonsági” kiadásokat vetjük össze. Az uniós átlag 507 euró volt 2015-ben; 500 euró fölött 10 tagállam költött: Luxemburg (899 euró), az Egyesült Királyság (792 euró), Hollandia (724 euró), Belgium (644 euró), Írország (598 euró), Svédország (594 euró), Németország (581 euró), Ausztria (545 euró), Franciaország (535 euró) és Olaszország (506 euró).
Az uniós átlag felét sem érték el ugyanakkor Lettország (248 euró), Lengyelország (247 euró), Horvátország (231 euró), Magyarország (230 euró), Litvánia (204 euró) és Románia (183 euró) egy főre eső „közrendi és közbiztonsági” kiadásai. A lista sereghajtója (173 euróval) a GDP-arányosan „győztes” Bulgária.
