Az uniós pályázatokban gondolkodó vállalkozók sok esetben meglepődnek, amikor pályázatírási szándékkal leülnek a gép elé, hiszen hiába egyszerűsödött a folyamat, mégis, ha valaki szakember segítsége nélkül lát neki, bizony könnyen elveszhet a sok teendő között – írja Andorka Miklós, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. operatív igazgatóhelyettese.
Az alábbiakban minden olyan pályázni szándékozó vállalkozásnak szeretnénk segíteni, akik fontolgatják egy adott felhíváson történő részvételüket. Számukra kívánjuk röviden összefoglalni a teendőket és szemléltetni azokat a jellemző hibákat, amelyeket elődjeik már elkövettek, és amelyek akár egy projekt teljes támogatási összegének elvesztésével is járhatnak – kezdi friss bejegyzését Andorka Miklós, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. operatív igazgatóhelyettese.
Az első és talán legfontosabb teendő, hogy a pályázó képes legyen eligazodni az elérhető uniós források rengetegében.
Minden esetben célszerű az egyetlen hivatalos pályázati honlapról tájékozódni, ugyanis itt jelennek meg az új pályázatokról szóló közlemények, a minisztériumok itt teszik közzé az egyes felhívásokhoz tartozó módosításokat és ezen a honlapon lehet keresgélni a korábban támogatott projektek között is.
Az utóbbi időszakban gazdasági tematikájú portálok is előszeretettel foglalkoznak pályázati hírekkel, eseményekkel, azonban, ha valaki esetleg ezekről a honlapokról szeretné beszerezni az információkat, érdemes figyelembe vennie, hogy ezek a weboldalak – eltérően a fentebb említett hivatalos Széchenyi2020 felülettel –, nem feltétlenül szolgálnak teljes körű információval az elérhető pályázati kiírásokról.
Tapasztalataink szerint (egyes üdítő kivételeket leszámítva) az esetek többségében csak nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudnak kiigazodni az érdeklődők a pályázati információk között, azaz nem találják meg az elképzeléseik megvalósításához leginkább illő kiírást. Ilyenkor ne magunkban keressük a hibát; a pályázatírás, a pályázati tanácsadás egy külön szakma, ráadásul, ahogyan az elején is említettük; a látszat ellenére, nem is olyan könnyű egyedül elboldogulni a számtalan adminisztratív és jogi előírás között.
Amennyiben mégis sikerült – vagy legalább is azt gondoljuk, hogy sikerült – megtalálni a nekünk való pályázati kiírást már csak azokkal a legjellemzőbb buktatókkal és hibákkal kell leszámolnunk, amelyeket leggyakrabban elkövetnek a pályázók.
Problémaforrások a pályázatkészítési szakaszban
A pályázók sokszor rosszul mérik fel, hogy indulhatnak-e egyáltalán az adott kiíráson. Abban az esetben, ha a vállalkozás olyan tevékenységgel rendelkezik, amit az adott pályázati kiírás kizár, akkor nem a megfelelő támogatással próbálkozik az érdeklődő és minden bizonnyal nem is jár majd sikerrel. Hasonló gondot jelenthet, ha például olyan gépet, vagy eszközt szeretnénk megvásárolni támogatásból, amit nem lehet elszámolni az adott pályázat keretein belül.
Szintén nagyon fontos elem a belső költségarányokra vonatkozó szabályok betartása: ha nem a szabályoknak megfelelően osszuk el a különböző költségeket, akkor nem lesz eredményes a pályázati anyagunk.
Minden pályázat neuralgikus pontjai a költségelemekre vonatkozó árajánlatok: sokszor nem megfelelő a dátum az ajánlaton, vagy formai hibákkal teli az anyag – ebben az esetben sem járunk sikerrel. Alapvetően elmondható, hogy egy szakmailag jól kidolgozott pályázati anyag sikerét is komolyan veszélyeztetheti egy hibás, vagy hiányos árajánlat.
Elmarad a papírlapú nyilatkozat határidőn belüli postázása: hiába szűnt meg ugyan teljesen a papíralapú pályáztatás és lett helyette elektronikus az ügyintézés; minden pályázat esetében az elektronikus alapon történő benyújtást követő 3 napon belül postai úton is el kell juttatni a cégszerűen aláírt nyilatkozatokat a minisztériumhoz, kivéve, ha a pályázó rendelkezik hitelesített elektronikus aláírással – ám ez még nem jellemző nagy számban a pályázó szervezetek között. Az elvárás egyszerűnek tűnik ugyan, de az elmúlt időszak tapasztalatai alapján elmondható, hogy a vártnál jóval több pályázó feledkezik el erről a kötelezettségéről, mellyel pályázatának azonnali elutasítását okozza.
Az elszámolási szakasz veszélyei
Nyertes pályázat esetén a kedvezményezettek hajlamosak azt hinni, hogy a támogatói döntéssel véget is értek a pályázattal kapcsolatos feladatok, ám ez a legkevésbé sincs így. A megvalósítási fázisban is számtalan rejtett és kevésbé rejtett akadály nehezíti a pályázók dolgát. A legjellemzőbb hibák közé tartoznak az alátámasztó dokumentumokhoz kapcsolódó hiányosságok, melyeknek akár olyan súlyos következményei lehetnek, amelyek a megítélt támogatás felhasználását is veszélybe sodorhatják.
Minden pályázó természetesen szeretné biztonságban tudni fejlesztési projektjét és nemcsak megnyerni a kívánt támogatást, de az „utolsó fillérig” eredményesen fel is akarja használni azt. Mindezt nem lehetetlen elérni egyedül, ám szakértő segítséggel számtalan kellemetlenségtől, nem tervezett plusz költségtől és indokolatlan stresszhelyzettől tudjuk megóvni magunkat és vállalkozásunkat.
