A hivatalos kötelezettségszegési eljárások száma csökkent az elmúlt öt évben, igaz, 2014-ben kissé emelkedett 2013-hoz képest – derül ki az Európai Bizottság beszámolójából. Magyarország a „közepesen renitens” országok között szerepel.
A hivatalos kötelezettségszegési eljárások száma csökkent az elmúlt öt évben: tavaly 1347 ügy volt folyamatban, több, mint 2013-ban, ugyanakkor jelentősen kevesebb, mint 4 évvel korábban.
A bizottság akkor indít kötelezettségszegési eljárást, ha valamely tagállam nem orvosolja az uniós jog állítólagos megsértését. Kötelezettségszegési eljárást indul abban az esetben is, ha egy tagállam a közösen megállapított határidőn belül nem értesítette a bizottságot arról, miként ültetett át nemzeti jogába egy adott irányelvet. A bizottság az általa folytatott vizsgálat vagy egy állampolgár, illetve vállalkozás által benyújtott panasz alapján is indíthat kötelezettségszegési eljárást abban az esetben, ha egy tagállam joga nincs összhangban az uniós jog követelményeivel, vagy ha a nemzeti hatóságok nem alkalmazzák vagy nem megfelelően alkalmazzák az uniós jogot. (Az Európai Parlament kérésére a bizottság 1984 óta minden évben jelentést készít az uniós jog alkalmazásának az előző év folyamán végrehajtott ellenőrzéséről. A bizottság jelentéséről az Európai Parlament állásfoglalást fogad el.)
A kötelezettségszegési ügyek számát tekintve Magyarország az unió középmezőnyében foglal helyet. 2014-ben 38 új kötelezettségszegési eljárás indult el, december 31-én 44 volt folyamatban. A két „legrenitensebb” Görögország és Olaszország, 89 folyamatban lévő üggyel.
2014-ben az előző évhez hasonlóan továbbra is a környezetvédelem, a közlekedés, valamint a belső piac és szolgáltatás szakpolitikai területeken indult a legtöbb kötelezettségszegési eljárás.
2014-ben a késedelmes átültetéssel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárások száma 2013-hoz képest 22 százalékkal növekedett. Pedig az uniós jog késedelmes átültetése meghiúsítja, hogy az állampolgárok és a vállalkozások élhessenek az uniós jog előnyeivel, kedvezőtlen hatással van az átfogó jogbiztonságra, valamint méltánytalanul torzítja az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon – hangsúlyozza a bizottság közleménye. Több tagállamban késedelmet szenvedett – többek között – a tőkekövetelményekről, a fogyasztói jogokról, a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról, illetve az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv átültetése.
Amennyiben a közösen megállapított határidőn belül nem került sor egy irányelv átültetésére, a bizottság következő lépésként a Lisszaboni Szerződés alapján bevezetett pénzügyi szankciórendszer nyújtotta lehetőségek teljes mértékű kihasználáshoz folyamodott. Négy ügyben (Belgiummal, Írországgal és Finnországgal szemben) az Európai Unió Bíróságához fordult, és pénzügyi szankció kiszabását kérte.
Magyar ügyek
A Magyarországgal szemben indított új EU Pilot-ügyek száma – a 2012. évi csúcspontot követően – második éve mutat csökkenő tendenciát. A folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások összszáma az elmúlt öt évben bizonyos mértékben ingadozott. A késedelmes átültetéssel kapcsolatos új kötelezettségszegési ügyek száma újra elérte a 2012. évi szintet, de még így is jóval a 2010. és 2011. évi szint alatt maradt – olvasható az „országjelentésben”.
Az Európai Bíróság 2014 folyamán három magyar ügyben hozott ítéletet.
Április 8-i ítéletében kimondta: Magyarország azáltal, hogy hivatali idejének lejárta előtt megszüntette az adatvédelmi biztos megbízatását, megsértette az uniós jogot. Az adatvédelmi irányelvben meghatározottaknak megfelelően az adatvédelemért felelős hatóságok függetlensége érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a szóban forgó hatóság megbízatását a teljes megbízatási idő alatt gyakorolhassa.
A Hervis Sport‑ és Divatkereskedelmi Kft. és a NAV vitájában a bíróság előzetes döntéshozatal keretében úgy rendelkezett, hogy a vállalatcsoportba tartozó valamely vállalatra kivetett különadó az uniós jogot sértő közvetett hátrányos megkülönböztetést jelenthet abban az esetben, ha a különadó legfelső adósávjába eső adóalanyok többnyire más tagállamban székhellyel rendelkező társaságok kapcsolt vállalkozásai.
A bérfőzésben, illetve magánfőzésben előállított gyümölcspárlatokra (pálinkára) vonatkozóan a bíróság kimondta: az uniós jog mindkét esetben kizárja az alkalmazott jövedékiadó-mentességet.
