A tagállamok jobban betartják az uniós jogot, de az egységes piac lehetőségeinek maradéktalan kihasználása érdekében további lépésekre van szükség – hangsúlyozza friss jelentésében az Európai Bizottság.
A belső piaci eredménytábla tanúsága szerint a legtöbb területen sikerült megszüntetni az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását érintő akadályokat – olvasható az Európai Bizottság hétfőn kiadott közleményében.
Egyes területeken azonban a helyzet stagnál, sőt rosszabbodik, új akadályok keletkeznek, és az egységes piacot hozzá kell igazítani az újabb körülményekhez: az innovatív gondolatok és az új üzleti modellek érvényesülését is lehetővé kell tenni.
Az uniós jog alkalmazásának ellenőrzéséről szóló jelentés
Az egységes piac továbbra is Európa egyik legnagyobb vívmánya, amelyből magánszemélyek és vállalkozások milliói profitálnak nap mint nap, hiszen szabadon választhatnak lakóhelyet, munkahelyet, illetve folytathatnak kereskedelmi tevékenységet a 28 tagállamban, abban a biztos tudatban, hogy világos szabályrendszer vonatkozik rájuk – emlékeztet a bizottság.
A bizottság akkor indít kötelezettségszegési eljárást, ha valamelyik tagállam vélelmezhetően megsértette az uniós jogot, de nem orvosolja a problémát. Két eset lehetséges. Az egyik az, amikor egy tagállam nem jelenti be a megállapított határidőn belül azokat a nemzeti intézkedéseit, amelyekkel egy európai uniós irányelvet átültetett a saját nemzeti jogába. A másik pedig az, hogy a tagállami jogszabályok nincsenek összhangban az uniós jogszabályokkal, illetve a nemzeti hatóságok nem alkalmazzák helyesen az uniós jogot.
A kötelezettségszegési eljárások száma az öt évvel ezelőtti helyzettel összehasonlítva tartósan alacsony. Ez annak a jele, hogy sok esetben hatékony eszköz lehet a tagállamokkal folytatott strukturált párbeszéd, amelyre az esetleges kötelezettségszegési eljárás indítása előtt kerül sor.
Az alábbi ábra áttekintést nyújt az uniós jog késedelmes átültetésével, nem megfelelő átültetésével és/vagy helytelen alkalmazásával kapcsolatos helyzetről, tagállamok szerinti bontásban.
Az országkódok feloldása: AT: Ausztria; BE: Belgium; BG: Bulgária; CZ: Csehország; CY: Ciprus; DE: Németország; DK: Dánia; EE: Észtország; EL: Görögország; ES: Spanyolország; FI: Finnország; FR: Franciaország; HR: Horvátország; HU: Magyarország; IE: Írország; IT: Olaszország; LT: Litvánia; LU: Luxemburg; LV: Lettország; MT: Málta; NL: Hollandia; PL: Lengyelország; PT: Portugália; RO: Románia; SE: Svédország; SI: Szlovénia; SK: Szlovákia; UK: Egyesült Királyság.
2014-hez hasonlóan a legtöbb kötelezettségszegési eljárásra 2015-ben is a környezetvédelem és a közlekedés szakpolitikai területein került sor.
Az irányelvek késedelmes átültetésének visszaszorítása
A bizottság törekszik arra, hogy a tagállamok az általuk vállalt határidőre átültessék az uniós irányelveket nemzeti jogrendjükbe. Az uniós jog késedelmes átültetése meghiúsítja, hogy az állampolgárok és a vállalkozások élhessenek az uniós jog előnyeivel, kedvezőtlen hatással van az átfogó jogbiztonságra, valamint méltánytalanul torzítja a versenyfeltételeket az egységes piacon.
A késedelmes átültetés miatt indított új kötelezettségszegési eljárások száma 2015-ben enyhén csökkent az azt megelőző évhez képest. A késedelmes átültetési eljárások többek között a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II), a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről, valamint az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló irányelvekkel kapcsolatos területeket érintik.
Ha a tagállamok a közösen megállapított határidőn belül nem ültetik át valamelyik irányelvet, a bizottság következő lépésként a Lisszaboni Szerződés alapján bevezetett pénzügyi szankciórendszer nyújtotta lehetőségek teljes mértékű kihasználásához folyamodik: ennek megfelelően hat ügyben az Európai Unió Bíróságához fordult, és pénzügyi szankció kiszabását kérte. Az említett esetekben Németország, Görögország, Luxemburg, Szlovénia és (két esetben) Lengyelország volt érintett.
A belső piaci eredménytábla
Az időbeli átültetés nem jelent szükségszerűen helyes átültetést. A belső piaci eredménytábla pontosan tükrözi az aktuális helyzetet az uniós egységes piaci szabályok végrehajtása terén. Értékeli az uniós szabályok uniós tagállamok általi alkalmazását, valamint feltárja azokat a területeket, ahol a hiányosságok kezelésére az uniós országok fokozott erőfeszítésére van szükség.
A tagállamok 2015-ben elért eredményeik függvényében zöld (jó), sárga (átlagos), illetve piros (átlag alatti) jelet kaptak.
Az eredménytábla amellett, hogy nyomon követi a tagállamok egységes piaci jognak való megfelelését, azt is felméri, hogyan segítenek a polgároknak és a vállalkozásoknak az általános tájékozódást és az álláskeresést szolgáló különböző eszközök (Európa Önökért portál, Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat, Solvit, EURES) révén. Nyomon követi továbbá a tagállamok kereskedelemre és befektetésre való nyitottságát, valamint az olyan ágazatok megnyitására irányuló szélesebb körű erőfeszítéseit, mint a közbeszerzés, szakképesítés és postai szolgáltatások.
A szóban forgó összes értékelt területet figyelembe véve a legjobb eredményt Ciprus, Észtország, Horvátország, Írország és Szlovákia érte el.
