A brit hatóságoknak jogukban áll megtagadni, hogy családi támogatást fizessenek az európai uniós társállamokból érkezett munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyerekei után – mondta ki keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Az ügy előzménye, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Nagy-Britannia ellen, mert meglátása szerint hátrányos megkülönböztetésnek számít és sérti a személyek szabad mozgásának elvét a brit szabályozás, amely előírja annak ellenőrzését, hogy bizonyos szociális ellátások – köztük a családi támogatás és a gyermekek után járó adójóváírás – kérelmezői jogszerűen tartózkodnak-e az országban.

Ítéletében a luxembourgi székhelyű bíróság elutasította az Európai Bizottság keresetét, és kimondta: nincs akadálya, hogy a szociális ellátások nyújtásakor a gazdaságilag inaktív uniós polgároktól is megköveteljék, hogy a fogadó tagállam területén tartózkodjanak, jogszerűen. Mint írták, ennek megfelelően Nagy-Britannia megkövetelheti, hogy a „családi támogatások és a gyermekek után járó adójóváírás kedvezményezettjei az ezen államban való tartózkodás jogával rendelkezzenek”.

A törvényszék a hátrányos megkülönböztetésről szóló érvek kapcsán megállapította, hogy a nagy-britanniai tartózkodás jogára vonatkozó feltételek valóban egyenlőtlen helyzetet teremtenek, mivel a brit állampolgárok könnyebben teljesíthetik azokat, mint más tagállamok állampolgárai. Ez az eltérő bánásmód azonban olyan jogszerű céllal igazolható, mint a tagállami költségvetés védelmének szükségessége – hangsúlyozta az uniós bíróság.

A más EU-tagországokból érkezett munkavállalóknak nyújtott támogatások adják az egyik fő témáját a Nagy-Britannia uniós kilépését pártoló kampánynak. Ez volt az egyik központi kérdése az Európai Unió februári csúcstalálkozójának is, amelyen egyebek mellett megállapodás született arról, hogy a nem Nagy-Britanniában élő gyerekek után járó családi pótlék összegét a jövőben lefaragják a külföldi EU-munkavállalók esetében. A már jelenleg is a szigetországban dolgozókra az új intézkedés 2020. január 1-jétől lenne érvényes, ha a maradás hívei győzedelmeskednek a Nagy-Britannia uniós tagságáról június 23-ra kiírt népszavazáson. (MTI)