Kiemelt közúti és vasúti fejlesztési projekteket hagyott jóvá a kormány; az uniós finanszírozású nagy vasútfejlesztések 2016-ban indulhatnak el.
A 2012. decemberében született első lista közútfejlesztései a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint – egyebek mellett – a következőkkel egészültek ki:
- Az M0-ás gyorsforgalmi út előkészítése két szakaszon – a 11-es és a 10-es számú, illetve a 10-es és az 1-es főutak között – zajlik. Elkészül az M2-es gyorsforgalmi út hiányzó másik pályája Budapest és Vác között, majd tovább épül Parassapusztáig, vagyis a szlovák határig.
- Az M3-as autópálya jelenleg Vásárosnamény előtt fejeződik be, innen tovább épül az országhatárig, Kelet felé. Vásárosnaménynál ebből leágazik – M34 néven – a Záhonyig tartó szakasz, de ennek csak az előkészítése szerepel a listán.
- A leállított M4-es autópálya építése gyorsforgalmi útként szerepel a listán, két szakaszban: az egyik az M0-tól indul és Abonyig tart, itt kötik bele Szolnokot, míg a másik szakasz Abonytól tart Törökszentmiklósig, úgy hogy megkerüli Szolnokot és egy új Tisza hídon halad át.
- Zalaegerszeg gyorsforgalmi összeköttetést kap az M7-es autópályával úgy, hogy a 76-os számú főutat gyorsforgalmivá fejlesztik. Emellett megkezdődik az M9-es autópálya Vasvár és Zalaegerszeg közti szakaszának az előkészítése is.
- Kaposvár a 67-es számú főút gyorsforgalmivá fejlesztésével kapcsolódik az M7-es autópályához.
- Az M8-asnak továbbra is csak egyes szakaszai épülnek meg. Ilyen a Kecskemét-Nagykőrös, valamint a Körmend-Rábafüzes közötti szakasz.
A vasútfejlesztések közé bekerült a budapesti Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér kötöttpályás kapcsolatának a megteremtése. Korszerűsítik a déli összekötő vasúti hidat, és felújítják a Keleti és a Nyugati pályaudvarokat is. A MÁV 200 és 300 férőhelyes motorvonatok beszerzését tervezi.
2016 első felében indulhat a vasútfejlesztés
Az új, 2020-ig tartó uniós költségvetési időszak forrásaiból finanszírozott vasútfejlesztések 2016 első felében indulhatnak meg legkorábban, a dél-balatoni vasútvonal vagy a Kelenföld-Százhalombatta vonalszakasz munkálataival – közölte az MTI-vel Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM).
A tervezett beruházások kiemelt projektjei közé tartozik emellett a déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítése, a 44 kilométer hosszú Püspökladány-Debrecen vasútvonal fejlesztése, a debreceni állomás fejlesztése, a Szeged-Hódmezővásárhely-Gyula vasútvonal korszerűsítése és villamosítása 113 kilométer hosszan, valamint a Budapest (Rákos) és Miskolc közötti 174 kilométer vasútvonal korszerűsítése – írta a szaktárca.
A NFM emlékeztetett arra, hogy a kormány középtávon mintegy 450 kilométernyi vasútvonal villamosítását tervezi, 2018-ig pedig 400 kilométeren átfogó pályarekonstrukciót.
A közlemény tájékoztat arról is, hogy a legutóbbi 6+15 jármű szállításáról szóló közbeszerzést is beleértve 2016 végére már 123 darab Stadler Flirt típusú motorvonatot üzemeltet majd a MÁV-Start.
A következő években 50 nagy befogadóképességű motorvonat beszerzése és 59 villamos motorvonat ETCS 2 közlekedésbiztonsági berendezéssel való felszerelése szerepel a tervekben.
A kormány szándékai szerint 2020-ra a teljes budapesti elővárosi forgalom számára korszerű, kényelmes és energiahatékony motorvonatok állnak rendelkezésre.
