Hogyan írjunk úgy fizetési felszólítást egy adós vállalkozásnak, hogy az később felszámolási eljárás kezdeményezését is megfelelően megalapozza? A kérdésre dr. Ritter Marianna, az iLex alapítója és vezérigazgatója válaszol.

Szinte nincs olyan vállalkozás ma Magyarországon, akinek nem tartoztak valamilyen okból legalább egy alkalommal az üzleti partnerei. Bár az elmúlt évek jogi szabályozási szigorításai megszüntették a korábban egyes iparágakban különösen jellemző „lánctartozási” jelenséget, napjainkban is bármely gazdasági társaság fizetőképessége megbillenhet egy időre – vagy akár véglegesen is. Ha ebben az időszakban a fizetésképtelenné vált vállalkozás hitelezői között vagyunk, igen kellemetlen meglepetések érhetnek bennünket, ha nem voltunk a fizetésképtelenség bekövetkeztét megelőzően kellően elővigyázatosak és nem tettünk meg minden lépést követelésünk jogszerű érvényesítésére. A cikkhez feltöltött iratminta ennek a meglepetésnek a kivédéséhez nyújt segítséget.

Felszámolási eljárás: nem hangzik túl jól, akkor sem, ha mi vagyunk azok, akiknek tartoznak és nem mi lettünk fizetésképtelenek. 

Az 1991. évi XLIX. tv. (Cstv) 22 § (1) b.) pontjában foglaltak szerint, a felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén a hitelező kérelmére is megindítható, azaz, ha bizonyos időtartamig tartoznak a vállalkozásunknak, ez az egyik legklasszikusabb eset arra, hogy felkeressük ügyvédünket (Figyelem: a b) pont esetén a jogi képviselet kötelező a jogszabály alapján!) és a segítségét kérjük. Nézzük röviden, mi történik ilyenkor!

A Cstv. 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat – a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is – csatolni kell.

Igen gyorsan ide is értünk tehát a fizetési felszólítás csatolásának jogszabályi kötelezettségéhez, sőt, ha tovább olvassuk a Cstv. rendelkezéseit, az is rövidesen nyilvánvalóvá válik, hogy ennek a fizetési felszólításnak bizonyos esetkörben kiemelt jelentősége lehet, ugyanis a törvény 25§ (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerint, a bíróság a hitelezőként előterjesztett kérelmünket érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasítja, amennyiben a 27. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelem bírósághoz érkezésének időpontjáig az adós írásbeli felszólítása nem történt meg, vagy az nem tartalmazza a 27. § (2c) bekezdés szerinti tartalmi elemeket.

Ez – még a nem jogi végzettségű olvasók számára is – határozottan nyilvánvalóvá teszi, hogy az írásbeli felszólításunk korántsem mindegy, hogy milyen előzetes koncepció alapján született:

  • azaz az is akadálya a felszámolási kérelmünk „pozitív” elbírálásának, ha a felszámolási kérelmünknek a bíróság részére történő benyújtásáig egyáltalán nem küldtünk fizetési felszólítást az adós vállalatnak,
  • az sem segít azonban rajtunk, ha küldtünk fizetési felszólítást az adós cégnek, de nem a Cstv. által kötelező tartalommal.

A jelen cikkhez csatolt iratminta azt a segítséget próbálja megadni a hitelező vállalatoknak, hogy egy olyan fizetési felszólítás-minta legyen mellékelve, amely tartalmazza a jogszabály által előírt kötelező elemeket, előtte azonban egy pár soros magyarázat még, hogy pontosan értsük, hogyan is töltsük ki az iratmintát kipontozott részeit:

  • Először is fontos, hogy a felszámolási eljárás kezdeményezésének jó pár esete van, itt most csak azt az esetet dolgozzuk fel, amikor a hitelező vállalat próbálja így érvényesíteni a követelését az adós vállalattal szemben – akkor, ha az fizetésképtelennek minősül. (ha nem fizetésképtelen, akkor más jogcímen kell a tartozás behajtására eljárást indítani).
  • Másodszor: azt is már jeleztem a cikk elején, hogy ez a típusú eljárás jogi képviselet-köteles, tehát magunk – vállalatvezetőként – nem járhatunk el.
  • Harmadszor: ez az a felszámolási eset, amikor  az adós vállalkozás a szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette (Cstv. 27§ (2) b. a.). Kétségtelenül ez az egyik leggyakrabban előforduló felszámolási eljárás-kezdeményezési eset a mai üzleti életben, de van más eset is – ott nem ez a fizetési felszólítás lesz ilyen kiemelt szerepben!

A Cstv. 27. § (2) bekezdés a.) pontja szerint, tehát a bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette. Ez esetben is csak akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 200 000 forintot. Csak akkor lehet az adós vállalkozás vitatását megállapítani, ha az érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét vagy összegét. Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás adós általi megfizetése nem minősül tartozáselismerésnek, és a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

Az ilyen típusú fizetési felszólításban meg kell jelölni

  • az adós tartozásának jogcímét,
  • az adós tartozásának összegét
  • a teljesítési határidőt, továbbá
  • meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését.

Ha a fizetési felszólítást a hitelező postán kívánja eljuttatni az adósnak, azt tértivevény különszolgáltatással feladott postai könyvelt küldeményként kell elküldenie. A küldeményt a feladástól számított tizenötödik munkanapon akkor is a címzett által kézhezvettnek kell tekinteni, ha

  • a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott,
  • a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy
  • a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett.
Amennyiben az Olvasó most regisztrál az iLex 30 napos ingyenes próbahasználatot biztosító 4SB megoldására, úgy 1 db mesterséges intelligens fizetési felszólítás is térítésmentesen feltöltésre kerül a szoftverbe – így a regisztráló vállalatvezető helyett a továbbiakban az iLex program automatikusan tölti ki az adós vállalatok felszólítására az iratmintát! 

Az adós fizetésképtelensége a fentiekben meghatározott esetben sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére a Cstv. 26. § (3) bekezdése alapján engedélyezett határidő még nem telt el. Számtalan más rendelkezés is alkalmazandó még erre az esetre, de a kötelező jogi képviselet miatt ügyvédünktől amúgy is pontos információt kapunk minderről. A mai cikkben sokat emlegetett fizetési felszólítást viszont nem biztos, hogy jogi képviselőnk írja meg – itt tehát nem árt, ha tudjuk a jogszabályi előírásokat és pontosan be is tartjuk, nehogy a fizetési felszólítás hiánya vagy hiányos tartalma miatt kerüljünk abba a helyzetbe, hogy érdemi vizsgálat nélkül elutasítsa a bíróság majdan a felszámolási kérelmünk, holott elég baj már az is, hogy nem jutunk időben szerződésen alapuló követelésünkhöz.

dr. Ritter Marianna ügyvéd
alapító-vezérigazgató
iLex Systems Zrt.



Kapcsolódó nyomtatvány:
   Fizetési felszólítás



Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja