A Vállalkozói tudástár új cikkében a vételi joghoz kapcsolódó iratmintát, a vételi jogot alapító szerződés sablont – és ehhez kapcsolódóan a vételi jog szabályait – mutatjuk be.
Az iLex és a KamaraOnline ingyenes jogi iratminta-adatbázisában, a Vállalkozói tudástárban a vállalkozók számára legfontosabb dokumentumokról szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat.

A gazdasági társaságok életében is előfordul, hogy vételi jog alapítására kerül sor. A vételi jog magának a vétel lehetőségének egy olyan biztosítása, amikor a vevő még nincs abban a helyzetben, hogy az adásvételi szerződést megköthesse. Jellemző esetként említhetjük, amikor az ingatlant bérlő gazdasági társaság a későbbiekben szeretné megvásárolni az ingatlant, de pillanatnyilag nem áll rendelkezésére a vételár. Ilyen esetben vételi jogot alapíthatnak a felek, egy későbbi időpontban történő vásárlásra. Ugyancsak előfordulhat, hogy gazdasági társaság üzletrészére vagy annak egy részére vonatkozóan alapítanak a felek vételi jogot. Fontos felhívni a figyelmet azonban arra, hogy amennyiben a társaság tagjai egymás között, vagy harmadik személy részére történő értékesítés esetére elővásárlási jogot kötöttek ki, abban az esetben a vételi joggal megszerzett üzletrész esetén is élhetnek az elővásárlási joggal.

A vételi jog fogalmát a Polgári Törvénykönyv Hatodik Könyv 6:225. § (1) bekezdés tartalmazza: „Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.”

Hogyan alapítható vételi jog ?

A vételi jogot alapító szerződés önmagában nem hozza létre a tulajdon átruházását, ahhoz szükséges az is, hogy a szerződésben meghatározott időtartamon belül a jogosult egyoldalú nyilatkozatot tegyen, vételi jogával éljen, ami alapján jön létre az adásvételi szerződés a dologra nézve.

A dolog lehet ingó, ingatlan, vagy – ahogyan jeleztük – akár vagyoni értékű jog is, mint a társasági üzletrész.

A vételi jogot alapító szerződést írásba kell foglalni és ingatlan esetében azt, az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyeztetni.

A korábbi szabályozáshoz képest, amikor a vételi jog maximális időtartama öt év volt, az új Polgári Törvénykönyv ezt az időbeli korlátot eltörölte, illetve határozatlan időtartamú is lehet a szerződés.

Szükséges eleme a szerződésnek továbbá az is, hogy a feleknek a szerződésben a vételárat is meg kell állapítaniuk, tehát, hogy a szerződés jogosultja milyen összegű vételár megfizetése esetében vásárolhatja meg a dolgot. A vételárnak, illetve a szerződés tárgyának a hiánya megalapozhatja a szerződés megtámadásának a lehetőségét.

Fontos rendelkezése az új Ptk.-nak, hogy a követelés biztosítására alapított vételi jog semmis.

A vételi jog kötelezettje köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a vételi jog gyakorlását meghiúsítaná vagy korlátozná. A vételi jog megszűnik, ha a dolog a kötelezettnek fel nem róható okból megsemmisül.



Kapcsolódó nyomtatvány:
   Vételi jogot alapító szerződés



Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja