Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével indított cégjogi sorozat 35. részében dr. Orgován Eszter, az Igazságügyi Minisztérium jogásza próbál választ találni arra, hogy mennyire van összhangban a munkajog a fiatal dolgozók mobileszköz használati szokásaival.
Az informatikai eszközök térhódításáról évente 10–15 nemzetközi kutatás lát napvilágot. Az egyik, 15 országot és 5000 munkavállalót lefedő felmérés 2014-ben publikált adatai szerint a HR-esek 70 százalékának az a tapasztalata, hogy a 18–30 éves, úgynevezett Y-generáció gyorsabban dolgozik, ha a munkáltató lehetővé teszi számára a mobil eszközök használatát a számítógép helyett. Egy másik, a szakmában világszerte elismert kutató cég 2018-ra azt jósolja, hogy munkavállalók 70 százaléka minden munkát egyetlen, személyes informatikai eszközön, az okostelefonján fog elvégezni.
A munkaadó kiválasztásánál az Y-generáció egyértelműen, de az X-generáció (31–50 évesek) tagjai közül is egyre többen részesítik előnyben a munkahely és munkaidő szempontjából flexibilis cégeket és vállalatokat. Az okostelefonok mellett egyre nagyobb tért hódít a piacon egyelőre leginkább okos órák formájában megjelenő „hordozható munkahely” (wearable workplace).
A flexibilis munkahelyek és a mobileszközök terjedése további új szokásokat eredményez. Bár a vélemények megoszlanak arról, hogy a munkavállalók hány százalékánál segíti elő a hatékony munkát több feladat egyszerre történő elvégzése, a 18–50 közötti korosztály 40 százaléka „supertaskol” és a legtöbbjük, állításuk szerint, okostelefonon dolgozik a legeredményesebben. A munka és a magánügyben végzett tevékenységek is keverednek. A „supertaskolók”, különösen a 30–50 közötti korosztály, előszeretettel váltogatja a különböző elintézendő feladatokat.
Summa summarum, a mobileszközök térhódítása a fiatalok között megállíthatatlan. Ha a jelenlegi trendek nem változnak, egyre több munkavállaló dolgozik majd ugyanazon a mobileszközön, amelyen közben a bankjába telefonál, facebookozik, híreket olvas, zenét hallgat, vagy éppen pizzát rendel, fizikailag éppen ott, ahol van. Ez a mobileszköz ráadásul a sajátja lesz, egyre több cég teszi a magáévá a „bring your on device” elvét.
A munkáltató számára mindezt azt jelenti, a jogos gazdasági érdekéhez kötődő, a munkavállaló mobileszközén tárolt és/vagy hozzáférhető üzleti titok és adathalmaz is munkavállalóval együtt vándorol, gurul, repül és utazik országon belül és kívül.
A számára fontos információ biztonságára vonatkozó szabályok betartását a munkáltató a munkavállalótól a Mt. és Ptk alapján természetesen megkövetelheti. Az Mt. 8. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ezen túl a munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A jogos gazdasági érdek veszélyeztetése tilalmának megszegése a munkavállaló részéről történhet súlyos gondatlanságból is, a szándékosság a tényállás fennállásának nem szükségszerű eleme, sőt a konkrét érdeksérelemnek sem kell feltétlenül bekövetkeznie (EBH2004.1056.).
A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.
Az üzleti titok fogalmát a Ptk 2:47. §-a definiálja. Eszerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.
A jogos gazdasági érdek veszélyeztetése pedig megalapozza a munkaviszony rendkívüli és azonnali felmondását.
A törvényi rendelkezések mellett a munkáltatók az informatikai biztonságra vonatkozó kötelező érvényű és a munkavállalókkal megismertetett belső szabályzatokat dolgozhatnak ki. Ezek megszegése a munkaszerződésben foglalt és a munkavállaló által vállat kötelezettségek megszegésének minősül és ennek megfelelő jogkövetkezményekkel jár.
Kérdés, hogy a fent részletezett jogszabályok mennyire hatékony eszközül szolgálnak a munkavállalói magatartás befolyására vagyis rábírják-e a fiatal dolgozókat arra, hogy a munkaáltató jogos gazdasági érdekének védelme érdekében felelős magatartás tanúsítsanak például a mobileszközeik használata tekintetében.
A válasz a fent említett kutatások 2011-es adatai szerint egyértelmű: NEM. Az Y-generációt vajmi kevéssé hatják meg a munkahelyi informatikai biztonságra vonatkozó szabályok: 10-ből 7 olyan munkavállaló, aki egyébként a cége informatikai biztonságra vonatkozó szabályait ismeri, bevallottan már megszegte azt.
További eszköz a munkáltató kezében a munkavállaló technikai eszközökkel történő ellenőrzése, melyre az Mt, a munkavállalók hozzájárulása mellett, lehetőséget biztosít. A munkavállaló magatartásának ellenőrzése azonban akár munkaidőben, akár munkaidőn túl, új problémákat vetett fel. Egyrészt a munkáltató például az okostelefonok és a különféle helyzet-meghatározó rendszerek használatával olyan adatok, információk birtokába juthat, amelynek kezelésére az adatvédelmi jogszabályok alapján nem jogosult. Másrészt a flexibilis munkavégzés és a „supertaskolás” nagyon könnyen összemossa a munkaidő és a munkaidőn túli munkavégzés fogalmát.
Munkavállalók szempontjából maga az ellenőrzés járható útnak tűnik: a 2014-es adatok szerint korlátlan internethasználattal és ingyen biztosított mobileszközök esetén a 30-50 közötti munkavállalók közül 10-ből 4 nem tiltakozna az ellen, hogy a szolgáltató (munkaadó) a mobileszközén tárolt minden adathoz hozzáférjen. A munkavállaló ellenőrzése ugyanakkor önmagában nem oldja az információ biztonság problémáját, hiába jogszerű. Lehet, hogy egy ifjú dolgozót nem érdekli, hogy munkáltatója a mobiljára telepített alkalmazás segítségével meg tudja határozni, hogy éppen hol van, azt viszont nem fogja szívesen fogadni, ha erre vonatkozóan a munkáltató megjegyzést tesz.
A jogszabályi garanciákkal együtt élve jóval hatásosabbak lehetnek az információ biztonságra vonatkozó tréningek és képzések, valamint a mobil eszközök professzionális informatikai védelme. Lassan, de biztosan felnő a Z-generáció, az 1990 után, a digitális technológia világába született fiatalok korosztálya. Számukra a világ okostelefon és internet nélkül elképzelhetetlen.
dr. Orgován Eszter
jogász
Igazságügyi Minisztérium
kérdések/észrevételek: ilex@ilexsystems.com
