Az idei első öt hónapban a hazai ipar teljesítményének növekedéséhez az export megrendelések 3,6 százalékos bővüléssel járultak hozzá, míg a belső kereslet 0,3 százalékkal csökkent éves összevetésben.
A magyar ipari termelés volumene májusban 9,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg a naptárhatással korrigált adat 4,2 százalékos emelkedést mutat (idén kettővel több munkanap volt, mint tavaly májusban) – közölte a KSH. Az összes rendelésállomány 5,7 százalékkal meghaladta a tavalyit, a feldolgozóipar új rendelésének volumene azonban csupán 1,2 százalékkal emelkedett, bár az bíztató, hogy az új belföldi rendeléseké 6,6 százalékkal, igaz az exportrendeléseké viszont csak 0,4 százalékkal nőtt éves összevetésben.
Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a döntő súlyt (96 százalék) képviselő feldolgozóipar termelése 9,7, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 11,2 százalékkal emelkedett, míg a csekély súlyú bányászaté 24 százalékkal visszaesett 2015 májusához viszonyítva. A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csupán egyben csökkent a termelés, a többi alágban 6,2 és 17,2 százalék közötti mértékben emelkedett a volumen az előző év azonos hónapjához képest.
A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés közel egyharmadát kitevő járműgyártás kibocsátása a feldolgozóipari átlag alatt, 6,9 százalékkal nőtt. A két meghatározó – az alág kibocsátásának együttesen 96 százalékát adó – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása kevésbé, egy százalékkal, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása nagyobb mértékben, 14,4 százalékkal emelkedett.
A feldolgozóipari rangsorban második alág, a feldolgozóipari termelésből 11 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása – az alágak közül a legnagyobb mértékben – 17,2 százalékkal bővült. Az iparág minden alágazatában nőtt a kibocsátás: a két legnagyobb közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása 17,4, a kisebbik, a híradás-technikai berendezés gyártása 25,7 százalékkal nőtt.
A harmadik legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelés 10 százalékát képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 6,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, mind a hazai, mind a külpiaci eladások élénkülése miatt. Az alág tíz alágazatából hatban 1,9 és 36 százalék közötti volumenbővülést, négyben viszont 0,9 és 17,6 százalék közötti visszaesést mértünk. A legjelentősebb (az alág termelésének 26 százalékát adó) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 12,2 százalékkal nőtt, míg a legnagyobb mértékben, 36 százalékkal – az alág kibocsátásából 13 százalékkal részesedő – takarmány gyártása emelkedett.
Idén először bővült (12 százalékkal) a termelés a közepes súlyú gép, gépi berendezés gyártásában, elsősorban az export kedvező alakulásának köszönhetően. 2016 eddigi legnagyobb növekedési ütemét nyújtotta a szintén közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (16,9 százalék). Az alág szakágazatainak döntő többségében nőtt a termelés volumene.
A kisebb súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás termelése 8,3 százalékkal emelkedett, kizárólag a belföldi kereslet felfutása eredményeként, a külpiaci eladások mérséklődtek. Folytatódott a termelésbővülés két kisebb súlyú alágban is: a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység kibocsátása 13,2, az egyéb feldolgozóiparé 11,7 százalékkal nőtt. Az utóbbi alág legnagyobb – közel egyharmad részt képviselő – szakágazata, az orvosi eszközök gyártása 19,4 százalékkal bővült. Az alágak közül egyedül a legkisebb súlyt adó textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása csökkent (0,2 százalékkal).
Az ipari export volumene 8,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipar exportértékesítésének több mint felét adó két alág közül a 37 százalékot képviselő járműgyártás kivitele 5,9 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a feldolgozóipari export közel egyhetedét kitevő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 15,1 százalékkal nőttek. Az ipar belföldi értékesítése 5,2, ezen belül a feldolgozóiparé 11 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
Az idei első öt hónapban így összességében az ipari termelés három százalékkal emelkedett a tavalyi azonos időszakhoz képest. Az összes értékesítés 65 százalékát adó külpiaci eladások volumene 3,6 százalékkal nőtt, a 35 százalékát képviselő hazai értékesítésé 0,3 százalékkal csökkent.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés fél százalékos növekedése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében három százalékos létszámnövekedés mellett következett be. Magyarország területi egységei közül az ipari termelés két régióban, Nyugat-Dunántúlon (2,3 százalék) és Közép-Magyarországon (0,7 százalék) csökkent. A többi öt régióban 1,3 és 17,4 százalék közötti volumennövekedést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Dél-Dunántúlon.
