A jegybank Monetáris Tanácsa az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.
A tartósabb inflációs tendenciák esetében a lefelé mutató kockázatok erősödtek, amelyek mértékének megítéléséhez a második fél évben beérkező adatok meghatározóak – írta keddi kamatdöntő ülése után a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
A külső dezinflációs hatások erősödésével az adószűrt maginfláció az idei év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni – írja közleményében a testület.
A befolyásoló tényezők közül kiemelték a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzését, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változását, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatását, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményeit.
A közleményben kifejtik: az éves fogyasztóiár-index a nyári hónapokban az MNB várakozásainak megfelelően csökkenésnek indult, 2019 júliusában az infláció 3,3, a maginfláció 3,7, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,2 százalékra mérséklődött. A tartósabb inflációs folyamatok összességében a vártnál is alacsonyabban alakultak. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg: az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét.
A testület változatlanul arra számít, hogy a gazdasági növekedés az év közepétől fokozatosan lassul, de élénk marad. A visszafogott európai konjunktúra az év második felétől a magyar növekedés mérséklődésében is érzékelteti hatását. A hazai gazdaság 2019-ben várhatóan 4,3 százalékkal, 2020-ban pedig 3,3 százalékkal nő. A hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása.
A júniusban bevezetett Magyar Állampapír Plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését is eredményezi. Ennek következtében a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg, ami az önfinanszírozás erősítése révén az ország külső sérülékenységének csökkentését is támogatja – mutat rá a tanács.
A költségvetés GDP-arányos hiánya jelentős tartalékok mellett 1 százalékra mérséklődik. A költségvetési politika 2020-ban is anticiklikus hatású marad. A bejelentett gazdaságvédelmi akcióterv várhatóan fokozatosan javítja a gazdaság versenyképességét. A fenti lépések együttesen erősítik a makrogazdasági egyensúlyt, csökkentik a külső sérülékenységet, és hozzájárulnak a fenntartható felzárkózási pálya megőrzéséhez – írja indoklásában a testület.
Kitérnek arra is, hogy az Európai Központi Bank (EKB) júliusi előretekintő iránymutatásában megjelent a kamatcsökkentés lehetősége, a piaci szereplők ezzel összhangban már szeptemberben monetáris lazításra számítanak. A Federal Reserve júliusban 2008 óta először mérsékelte irányadó rátáját, miközben a piaci szereplők további lazító lépéseket várnak az év során. A japán jegybank is jelezte, hogy szükség esetén készen áll a további lazító intézkedésekre.
A közleményben felidézik, hogy a tanács a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította vállalati kötvényvásárlási programját. A program szervesen kiegészíti a 2019 elején elindított növekedési hitelprogram fix (nhp fix) konstrukciót, amelynek keretében a hitelintézetek július végéig 219 milliárd forint összegű szerződést kötöttek a kkv-kkal.
A tanács a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát júniusban legalább 200-400 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB az FX-swap eszköz állományt rugalmasan alakítja annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon. Ennek megfelelően az átlagos kiszorítandó likviditás elérése érdekében az elmúlt időszak során a forintlikviditást nyújtó devizaswapeszköz állománya emelkedett – írják.
Nem lepte meg az elemzőket, hogy a Monetáris Tanács változatlanul hagyta a kamatokat és a monetáris kondíciókat kedden, az MTI-nek nyilatkozók a közeljövőben sem várnak elmozdulást a jegybank eddigi hozzáállásában.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed lazító lépései és az Európai Központi Bank hasonló várható hozzáállása növelik a magyar jegybank számára is a mozgásteret, hogy kivárjon a következő lépésével.
Szerinte a forint gyengülésének mértéke sem gyakorol olyan mértékű inflációs hatást, amely szigorító lépésre kényszerítené az MNB-t.
A forint gyengülésében elsősorban a változékony nemzetközi hangulat játszotta a főszerepet. Többek között az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború, a brexit és az olasz kormányválság miatt kockázatkerülés a nemzetközi piacokon – fogalmazott Németh Dávid.
Az elemző arra számít a következő 1-2 hétben az euró árfolyama 330 forint alatt marad, hosszabb távon viszont mérsékelten, de trendszerűen, éves szinten 4-5 forinttal drágulhat. Az idén 318-328, jövőre 322-332, 2021-ben a 326-336 forint között valószínű az árfolyama. Ezt egy komolyabb sokkhatás könnyen felülírhatja – tette hozzá.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a monetáris kondíciók normalizálása feltehetően lassú és fokozatos lesz, mivel az infláció kontrollálhatónak tűnik, és a külső monetáris feltételek érdemben enyhültek. Így a monetáris tanács alapesetben az új inflációs jelentéssel egyidőben dönthet esetleg a likviditásbővítő devizaswap állományok tervezett méretéről, kamatváltozás azonban még jövőre sem várható.
Kifejtette: az adószűrt maginfláció júliusban 3,2 százalékra, az infláció pedig 3,3 százalékra mérséklődött, enyhült az inflációs nyomás. Az infláció a következő hónapokban tovább csökkenhet az üzemanyagárak miatt, míg az év második felétől az igen alacsony importált infláció hatására enyhülhetnek az inflációs alapmutatók is.
Várhatóan a monetáris kondíciók szinten tartása, majd fokozatos szigorítása elégséges lehet a forint középtávú erősödéséhez, amely így támogathatja az inflációs cél elérését.
Hangsúlyozta: a gazdaságot jellemző szignifikáns megtakarítási többlet, az uniós forráslehívások következtében jelentős többletbe kerülő költségvetési pénzforgalmi egyenleg, és így várhatóan negatív nettó állampapír kibocsátás, valamint a nemzetközi hozamkörnyezet miatt nem számít a piaci hozamok számottevő emelkedésére sem, így a BUBOR kamatlábak, valamint a rövid állampapír hozamok tartósan a kamatfolyosó aljára tapadhatnak.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a monetáris tanács érdemben legközelebb a szeptemberben, az új Inflációs jelentéssel párhuzamosan változtathat a monetáris kondíciókon. Azonban ez kevéssé valószínű, mert az infláció mérséklődött, már csak kissé tartózkodik a 3 százalékos cél fölött, és a célsávon belül van, ezért a gyenge forintárfolyam ellenére sem vár egyelőre további szigorítást.
Várakozásai szerint az infláció a következő időszakban a 3 százalékos cél körül, kissé felette alakulhat. A tanács közleményéből látszik, hogy a gazdaság túlfűtöttségének mérséklését nem a monetáris kondíciók szigorításától, hanem a kereslet új állampapír okozta csökkenésétől és a szigorúbb fiskális politikától várják. A következő időszak mutatja majd meg, hogy ez elegendő lesz-e az infláció célsávon belül tartására – tette hozzá Regős Gábor.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője is a tanács szeptemberi ülésén vár új fejleményeket. Megjegyezte: a keddi kamatdöntés közleményében a monetáris politika esetleges változásairól nem közöltek információkat, a következő ülés lehet érdekesebb, mert akkor jelennek meg a friss Inflációs jelentés keretszámai, illetve lesz egy EKB- és egy Fed-ülés is.
Kiemelte, hogy a bankrendszeri többletlikviditás további növelése várható. A jegybank augusztus elején kezdte ismét emelni a likviditást nyújtó devizaswap állományt, ami a következő hónapokban is folytatódhat. A jegybanki közlemények szerint erre az autonóm likviditási hatások ellentételezése miatt van szükség, de ha továbbra is fennmarad a többletlikviditás növelése, az a tavasszal indított, a monetáris politika lassú normalizálását célzó intézkedéssorozat szüneteltetését jelentené – tette hozzá.
A CIB Bank elemzésében kiemelte: a tény, hogy a júniusban megemelt inflációs előrejelzés ellenére a minimális likviditásszűkítésen túl más változtatásra nem került sor, és azóta sem módosították a monetáris kondíciókat, azt sugallja, hogy a jegybank (kihasználva a külső környezet által generált mozgásteret, a nagy jegybankok „galamb” fordulatát) egy szintig tolerálja a magasabb inflációt. Amíg nem alakulnak ki piaci feszültségek (például gyors forintgyengülés), vagy nem romlanak érdemben az inflációs kilátások, nem gyorsít a normalizálási tempón.
Az adatvezérelt üzemmódban lévő monetáris politika várhatóan továbbra is csak a minimálisan szükségesnek látszó szigorító lépésekkel fog előrehaladni – tették hozzá.
Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője úgy fogalmazott: „a keddi kamatdöntő ülés a szeptemberi, Inflációs Jelentésre támaszkodó nagyobb jelentőségű ülés előtti állásfoglalásnak tekinthető”. Ennek megfelelően a jegybank korábbi üzeneteit hangsúlyozta.
Összességében a magyar monetáris politika jellege támogató marad, ezzel összhangban pedig a kedvező hitelezési kondíciók magas beruházási számokat vetítenek előre az MNB előrejelzésé alapján. Továbbra sem várnak szigorító lépéseket a jegybanktól az év hátralévő részében. A 3 hónapos BUBOR kamatláb év végi értékére vonatkozó várakozásuk 0,25 százalék.
(Forrás: MTI)
