2018. június 7. csütörtök, 17:00
agárium, mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozás, NAK, Agrárkamara
Elemzik a Magyar Élelmiszerkönyv gyakorlati tapasztalatait, javaslatokat dolgoznak ki a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok visszaszorítására. Ezeket a feladatokat is meghatározta munkatervében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Élelmiszer-feldolgozási országos osztálya.

A NAK élelmiszer-feldolgozási országos osztálya – a februári alakuló ülésen tett és az azt követő jelzések nyomán – 2018. június 6-ai ülésén meghatározta az elkövetkező időszakra szóló munkarendjét.

A tagok egyetértettek abban, hogy folytatni kell az alapvető élelmiszerek áfacsökkentését, hiszen annak gazdaságfehérítő hatása megkérdőjelezhetetlen, és javítja a legálisan működő piaci szereplők versenyképességét. Az osztály most jóváhagyott munkaprogramjában szerepel még többek közt, hogy feltérképezze a hazai védjegyek helyzetét, és szükség esetén javaslatot tegyen módosításokra.

Az osztály tagjai indítványozták, hogy az ágazat szereplői a jövőben nagyobb beleszólást kapjanak a Magyar Élelmiszerkönyv alakításába, emellett az egységes cseregöngyöleg bevezetési lehetőségének vizsgálatát is napirendre veszik.

Feladatul tűzték ki a kiskereskedelem és a beszállítók közti szerződéses kapcsolatok anomáliáinak összegyűjtését, továbbá a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok felszámolását, javaslatok tételét a témában az Európai Unió felé.

A kereskedelmi márkák kapcsán felmerülő problémákkal, az élelmiszereknél alkalmazandó etikus hirdetésekkel és tájékoztatással, az alkalmazható állítások összegyűjtésével is foglalkoznak.

Mint az ülésen elhangzott, a kamara által szervezett szakmai workshopokokat – az eddigi pozitív résztvevői tapasztalatok okán – érdemesnek tartják bővíteni.

A NAK Élelmiszer-feldolgozási országos osztálya három hónapja alakult meg, Losó József vezetésével; tevékenységének felügyeletét Éder Tamás, a NAK élelmiszeriparért felelős alelnöke látja el. Az Élelmiszer-feldolgozási osztály létszámát tekintve kicsi – a 400 ezres tagságból alig több mint 27 ezren foglalkoznak fő- vagy melléktevékenységként élelmiszer-feldolgozással –, ugyanakkor komoly gazdasági súllyal rendelkezik.

Ezért kiemelt jelentőséggel bír, hogy az élelmiszeripari szereplők szakmailag megalapozott javaslatai, érdekei – az ágazat jelentőségének megfelelően – megjelenjenek a kamarai döntéshozatalban.

A kamara megyei élelmiszeripari (feldolgozói illetve kereskedelmi) osztályai is megalakulnak a közeljövőben, az elmúlt hónapokban már öt megyében létrejöttek ezek.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja