Jog
2018. szeptember 7. péntek, 09:05
üzleti titok, Szűcs Bálint, RSM Hungary
Az augusztus 8-án hatályba lépett törvényt dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary adótanácsadó partnere, a Szűcs és Társai Ügyvédi Társulás vezetője mutatja be.

Az üzleti titok és a hozzá közel álló védett ismeret (know-how) fogalmát, a hozzá fűződő jogi érdek érvényesítésének feltételeit és a megsértésük esetén a szankciókat eddig a Ptk. és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény tartalmazta. Ezt a kettős rendszert és a vele járó nehezebb átláthatóságot szüntette meg az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény – kezdi friss bejegyzését dr. Szűcs Bálint, az RSM Hungary adótanácsadó partnere, a Szűcs és Társai Ügyvédi Társulás vezetője.

Az augusztus 8-án hatályba lépett új jogszabály a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943/EU irányelv 2. cikk 1. pontjának való megfelelést, illetve a Ptk. védett ismeret (know-how) fogalmának áthelyezését és lényegesen részletesebb szabályozását eredményezi.

Új megközelítés, új lehetőségek az üzleti titok védelme kapcsán

A szabályozás szerint mind a piaci hatású – az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző –, mind az ilyen hatással nem rendelkező üzleti titok-sértés ellen a törvény alapján lehet fellépni. A szabályozás az üzleti titok és a know-how védelmét kivonta a Ptk. személyiségi jogok fejezetéből. Lényegében kimondva ezzel, hogy azok nem a jogi személyeket megillető személyiségvédelmi eszközök, hanem inkább a szellemi tulajdonjog egy formájának tekinthetőek, így a szerzői joghoz és a védjegyhez hasonlóan speciális ágazati szabályozás alá kell vonni őket.

Ez a felfogás egyébként egybecseng a TRIPS egyezménnyel is, amely a „nyilvánosságra nem hozott adatok” védelmét (39. cikk) a szabadalommal, a védjeggyel, a formatervezési mintával és a földrajzi árujelzővel stb. együtt a szellemi tulajdonjog egyik oltalmi formájaként fogja fel.

A törvény definiálja az üzleti titok jogosultját: az üzleti titok felett jogszerű ellenőrzést gyakorló személy, akinek a jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése sértené. Így azon személyek, akiknek az üzleti titoknak minősülő információk védelméhez nem kapcsolódik jogszerű érdeke – pl. az üzleti titok bűncselekménynek minősülő tevékenységre vonatkozik – nem tarthatnak igényt a törvényben biztosított jogokra sem.

A törvény ráerősít az üzleti titokhoz fűződő jog vagyoni jellegére azzal, hogy kimondja: az üzleti titokhoz fűződő jog forgalomképes, azaz átruházható, valamint annak hasznosítására az üzleti titok jogosultja másnak engedélyt adhat. Ez egy fontos szempont lehet például üzletág átvétellel megvalósuló céges felvásárlások esetén, hiszen az üzletrész adásvételi szerződésekbe szabályozott háttérrel kerülhet bele a megvásárolt üzletággal kapcsolatos üzleti titokhoz fűződő jogok átruházása is.

Az üzleti titok új fogalma

Üzleti titokként a jogszabály a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tényt, tájékoztatást, egyéb adatot és az azokból készült összeállítást definiálja, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.

A definíció az Irányelvben foglaltaknak megfelelően kiegészítésre került az információk titkos jellegével, másrészről a Ptk. kereskedelmi érték fordulata az ennél jóval tágabb, „vagyoni értékkel bír” meghatározással került helyettesítésre.

Az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése – definiált cselekménykör

A jogszabály egyértelműen meghatározza azon esetköröket, amelyek az üzleti titokhoz fűződő jog megsértését jelentik, és amelyek korábban jellemzően csak szerződéses rendelkezések keretében kerültek hasonló részletességgel meghatározásra.

Az általános jellegű megfogalmazás szerint az üzleti titokhoz fűződő jogot megsérti, aki az üzleti titkot jogosulatlanul megszerzi, hasznosítja vagy felfedi.

Az üzleti titok jogosulatlan megszerzését jelenti, ha:

  • a megszerző személy az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titok megismerésére alkalmas dokumentumhoz, vagy egyéb dologhoz engedély nélkül hozzáfér vagy
  • ezek bármelyikét engedély nélkül eltulajdonítja, vagy
  • ezekről engedély nélkül másolatot készít, vagy
  • üzleti titkot a jogosult hozzájárulása nélkül, a jóhiszeműség és tisztesség követelményébe ütközően más módon megszerzi.

Az üzleti titkot pedig valaki akkor hasznosítja vagy fedi fel jogosulatlanul, ha ezeket úgy követi el, hogy korábban jogosulatlanul szerezte meg az üzleti titkot, vagy ezzel megsérti a jogosulttal fennálló titoktartási megállapodást, vagy az üzleti titok hasznosításának korlátozására vonatkozó megállapodást.

Az a személy is jogosulatlanul hasznosítja az üzleti titkot, aki azt erről a tényről tudva arra használja, hogy árut állításon elő, kínáljon, nyújtson vagy hozzon forgalomba, illetve árut behozzon, kivigyen vagy raktáron tartson. Jogsértő az is, ha az üzleti titok jogosulatlan hasznosításáról a jogsértőnek nem volt közvetlen tudomása, de a körülmények alapján erről tudnia kellett volna.

A törvény jogsértőként jelöli meg azon személyeket is, akik a jogosulatlanul megszerzett üzleti titokhoz másik személy útján jutottak hozzá és erről tudtak. Így az üzleti titokhoz fűződő jog megsértését jelenti az is, ha az üzleti titkot megszerző, hasznosító, vagy felfedő személy tudott, vagy tudnia kellett arról, hogy az üzleti titokhoz közvetlenül vagy közvetetten olyan másik személytől jutott hozzá, aki az üzleti titkot a fentiek alapján jogosulatlanul hasznosította vagy fedte fel.

Kivételek a védelem alól

Az új törvény részletesebben meghatározza az üzleti titok védelme alóli kivételeket is. Nem minősül az üzleti titok megsértésének:

  • a jogosulttól független fejlesztés, felfedezés, alkotás,
  • a nyilvánosan hozzáférhető, vagy jogszerűen megszerzett termék, illetve jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata, elemzése, vagy tesztelése
  • a munkavállalók vagy képviselőik tájékozódáshoz és konzultációhoz való jogának gyakorlása, valamint
  • a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelő egyéb, az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítása. Ez utóbbi esetbe tartozik az is, ha valaki az üzleti titkot harmadik személytől kereskedelmi forgalomban, jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.

A jogszabály ezen kívül több más esetet is felsorol, ami kivételnek számít. Így például ha az üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését jogszabály írja elő, vagy teszi lehetővé, vagy ha az üzleti titkot azért szerzik meg, vagy továbbítják az ügyben eljárni jogosult szerv részére, mert ezzel jogszabálysértés, vagy az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző magatartás előzhető meg, továbbá ha ezzel a fentiek következményei elháríthatóak vagy csökkenthetőek. Természetesen itt is fontos az arányosság betartása, tehát csak a fenti cél által indokolt terjedelemben történhet jogszerűen az üzleti titok megszerzése vagy felfedése.

Kifinomult szankciórendszer

Az üzleti titok megsértéséhez a jogalkotó kilenc különböző szankciót határoz meg, amelyeket a jogosult önállóan és együttesen is követelhet, érvényesíthet. A jogosult a következőket kérheti a bíróságtól:

  • a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
  • a jogsértő áru előállításának, kínálásának, forgalomba hozatalának vagy hasznosításának, illetve ilyen célból történő behozatalának, kivitelének vagy raktáron tartásának megtiltását;
  • a jogsértő áru megsemmisítését, vagy kivonását a kereskedelmi forgalomból;
  • a jogsértő áru visszahívását a kereskedelmi forgalomból vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
  • a jogsértő általi adatszolgáltatást a jogsértő áru előállításában, forgalmazásában résztvevőkről, a jogsértő hasznosításra kialakított üzleti kapcsolatokról;
  • a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását;
  • a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését;
  • az üzleti titkot tartalmazó vagy az üzleti titkot megtestesítő dokumentumok, tárgyak, anyagok vagy elektronikus állományok összességének vagy egy részének megsemmisítését, vagy a jogosult részére történő átadását, valamint
  • az ügyben hozott határozat közzétételét.

Az utolsóként felsorolt szankción a jogsértést megállapító határozat országos napilapban vagy interneten való közzétételét kell érteni. Ennek elsősorban az a célja, hogy harmadik személyeket az ilyen jellegű jövőbeli jogsértésektől elrettentse, és a közvéleményt tájékoztassa. Újdonság, hogy a jogosult kérheti jogsértő termékek jótékonysági tevékenységet ellátó civil szervezeteknek való átadását is, melyeket a jogosult választhat ki.

A bíróság a jogsértő kérelmére a fenti szankciók alkalmazása helyett a jogsértés megállapítása mellett pénzbeli ellentételezés megfizetését rendelheti el a jogosult javára. Erre akkor van lehetőség, ha az illető a jogsértést elkövető személytől a jogsértésről nem tudva, jóhiszeműen jutott hozzá az üzleti titokhoz, a szankciók alkalmazása aránytalan hátrányt okozna neki, és az ellentételezés egyébként ésszerűen ellensúlyozza a jogsértéssel okozott hátrányt.

Ez alapján tehát az sem ússza meg teljesen a jogosulatlanul hasznosított vagy felfedett üzleti titok hasznosításából vagy felfedéséből eredő előny felhasználásának következményeit, aki egyébként teljesen jóhiszeműen szerezte meg azt, nem tudva arról, hogy akitől az üzleti titkot átvette, az jogosulatlanul jutott hozzá, vagy használta fel.

Természetesen megmaradt az az általánosan alkalmazott szabály is, hogy a törvény által megengedett szankciók kérése helyett/mellett a jogosult a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítést is követelhet. Általános kártérítés esetében ugyanakkor a kártérítés összege nem lehet kevesebb, mint az elmaradt hasznosítási díj összege. Ez alatt a törvény azt a díjazást érti, amely a jogosultat megillette volna, ha a jogsértő engedélyt kért volna az üzleti titok hasznosítására, ami ugyancsak a szerzői jogi megközelítéshez hasonló.

Érdemes komolyabban venni az üzleti titkokat

Az új jogszabály részletes rendelkezései kapcsán az üzleti titokkal kapcsolatos magatartások tehát a korábbinál lényegesen részletesebb szabályozást nyertek. Egyértelműen definiálásra és részletesen szabályozásra kerültek a megsértés lehetséges módjai és a szankciórendszer is, amely alapján kiszélesednek a sérelmet szenvedett felek jogérvényesítési lehetőségei is.

A szabályozáshoz hasonló mélységű titoktartási szabályok eddig jellemzően csak olyan szerződésekben kaptak helyet, amelyeknél az üzleti titok kiemelt jelentőséggel bírt, ami alapján az üzleti titoksértés jellemzően szerződésszegés keretében volt érvényesíthető. Természetesen továbbra sincs akadálya annak, hogy a felek szerződésben rendelkezzenek az üzleti titokkal kapcsolatos akaratukról, amelyben akár el is térhetnek a jogszabálytól. Mindemellett az új jogszabálynak a szerződésen kívüli jogviszonyok területén lehet igazán lényeges hatása azáltal, hogy részletesen szabályozza az üzleti titok és a know how fogalmát, védelmét, annak korlátait, megsértésük eseteit és annak szankcióit.

Ezáltal szerződés nélkül is egy összetett és átláthatóbb védelmi rendszert kaptak a kezükbe az üzleti titok jogosultjai.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja