Törökország uniós csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztésére szólított fel csütörtöki állásfoglalásában az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amennyiben Ankara változatlan formában végrehajtja a széles körben bírált alkotmányos reformcsomagot.
A strasbourgi ülésen elfogadott szövegben hangsúlyozták: a javasolt módosítások nem tartják tiszteletben a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, nem biztosítanak megfelelő fékeket és ellensúlyokat, továbbá nem állnak összhangban az úgynevezett koppenhágai kritériumokkal.
A képviselők szerint az alkotmánymódosítások összeegyeztethetetlenek az európai uniós tagsággal, az állásfoglalásban ugyanakkor kiemelték a kétoldalú kapcsolatok fontosságát, a párbeszéd fenntartásának szükségességét a közös kihívások – migráció, biztonság, terrorizmus – megoldása érdekében.Habár az EU és Törökország a migrációs politikától kezdve a kereskedelemig szinte minden területen együttműködést folytat, a kapcsolat az utóbbi időben egyre feszültebbé vált.
Az EP-képviselők szerint Törökországban aggasztó visszalépések történnek a jogállamiság, az emberi jogok, a korrupció elleni küzdelem területén, az elnök pedig a napirendben tartja a halálbüntetés visszaállítását.
„Mit kér a parlament?”
A parlament sajtósai Piri Kati (szocialista, holland) jelentéstevőt kérdezték a részletekről.
– Mit kér a parlament az állásfoglalásában, és mi történik akkor, ha az EU valóban felfüggeszti a török csatlakozási tárgyalásokat?
– Amennyiben Törökország újra bevezeti a halálbüntetést, és elfogadja az alkotmánymódosításról szóló csomagot, annak az lesz a következménye, hogy felfüggesztjük a török csatlakozási tárgyalásokat. Ez azonban nem azt jelenti, hogy felfüggesztjük az együttműködés minden formáját. A csatlakozási tárgyalások felfüggesztése pénzügyi szempontból százmillió eurókat jelent évente, amelyeket jelenleg az előcsatlakozási alapokban kap Törökország. A Parlament azt kéri, hogy amennyiben valóban felfüggesztjük az egyeztetéseket, ezeket a pénzeket használjuk a török civil szervezetek támogatására. Ennek viszont politikai következményei lennének, drasztikus véget venne annak, hogy Törökország az elmúlt 60 évben igyekezett egyre közelebb kerülni Európához.
– Habár a közelmúltban megromlott az EU–Törökország viszony, az ország még mindig az egyik legfontosabb partnerünk például a migrációs válság megoldásában. Mivel biztosítja az EU, hogy megmaradjon a jó együttműködés?
– Törökország a jelenlegi kormány intézkedéseinek ellenére nagyon fontos partnerünk számos területen. A parlament nem azt mondja, hogy teljesen állítsuk le az együttműködést. Európa sok olyan országgal dolgozik együtt, akikkel nem folytat csatlakozási tárgyalásokat. Jó néhány olyan állammal is dolgozunk a migrációról szóló megállapodásokon, amelyek nem is az európai kontinensen vannak.
– Hogyan tudja előremozdítani a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartását az EU Törökországban?
– Az EU-nak változtatnia kell a jelenlegi politikáján. Az Európai Parlamenten kívül az EU vezetői a kivárás stratégiáját választották, reménykednek, hogy majd csak egyszer jobbra fordulnak a dolgok Törökországban. Nem húzzák meg a határokat, amivel gyakorlatilag a török autokrata rendszer kiépítését támogatják. Nem ülhetünk ölbe tett kézzel és beszélgethetünk kedvesen Erdogan elnökkel, amikor látjuk, hogy egyre csak romlik a helyzet Törökországban. Az EU-nak fel kell emelnie a szavát ez ellen, és az Európai Parlament éppen ezt teszi.
