Bízhatnak a GVH támogatásában azok a vállalkozások, amelyek együttműködnek a versenyhivatallal. Az együttműködés formája és minősége – sok egyéb mellett – nagyban múlik azon is, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítása előtt vagy azt követően lép az érintett cég.
A versenyfelügyeleti eljárás elindulása előtt egy vállalkozásnak két esetben van lehetősége együttműködni a Gazdaság Versenyhivatallal (GVH): engedékenységi kérelmet nyújthat be egy kartell ügyben, illetve prenotifikációs eljárásban tájékoztatást kérhet az elhatározott fúzióval kapcsolatban – hívja fel a figyelmet tájékoztató anyagában a szervezet. Előbbi esetben a GVH nem szab ki bírságot a cégre, amennyiben az elsőként nyújtja be az erre irányuló kérelmét és azt a hivatal elfogadja, vagy bírságenyhítést érhet el, ha a mellőzésre irányuló kérelemnek nem ad helyt az eljáró versenytanács. A prenotifikációs eljárásban a vállalkozás gyorsabb, kisebb adminisztrációs terhekkel járó engedélyezési folyamatot alapozhat meg, illetve tisztázhatja, hogy valóban szükséges a GVH engedélye a tranzakcióhoz, valamint felgyorsíthatja az engedélyezési folyamatot azzal, hogy nagy eséllyel megelőzi a későbbi hiánypótlást.
Engedékenységi program
A versenyjogi jogsértésekért kiszabható bírság összege az előző évi nettó árbevétel 10 százaléka lehet. Az eljáró versenytanács mellőzi a bírság kiszabását annál a vállalkozásnál, amely feltárja a GVH-nak a versenytörvénybe ütköző, a vételi vagy az eladási árak rögzítésére, a piac felosztására (beleértve a versenytárgyalási összejátszást), vagy termelési, eladási kvóták meghatározására irányuló versenytársak közötti megállapodást vagy összehangolt magatartást és az abban való részvételt. Teljes bírságelengedésben csak az a vállalkozás részesülhet, amely teljes körűen együttműködik a GVH-val a versenyfelügyeleti eljárás során is.
Amennyiben a társaság elkerülné a bírságot, akkor a cég képviselőjének még a versenyfelügyeleti eljárás megindulása előtt, elsőként kell benyújtani az erre irányuló kérelmet. Egyúttal olyan bizonyítékot kell bemutatnia, amely alapot szolgáltat arra, hogy a jogsértéssel kapcsolatban helyszíni kutatás végzésére előzetes bírói engedélyt kapjon a GVH, feltéve, hogy a versenyhivatal a kérelem benyújtásának időpontjában nem rendelkezett elegendő információval a helyszíni kutatás bíróság általi engedélyezésének megalapozásához. A vállalkozásnak a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezésre álló összes bizonyítékot át kell adnia a versenyhatóságnak.
Az engedékenységi kérelemnek továbbá tartalmaznia kell a vállalkozás jogsértést elismerő, a jogsértés részleteire kiterjedő nyilatkozatát (a jogsértés időtartama, a magatartás körülírása, a jogsértésben résztvevő vállalkozások megnevezése, a jogsértéssel érintett piac). Ezek lehetnek például a kartell magatartással kapcsolatos e-mailek, feljegyzések, találkozókról készült memo-k, (éttermi) számlák, határidő napló, versenytársakkal történő kapcsolatfelvételt bizonyító bármilyen adat. (Nem mellékesen a bírság megfizetése alóli teljes mentességen kívül a kérelem benyújtása mentességet biztosíthat a büntetőjogi, közbeszerzési és kártérítési perekben a kartellben részt vevő vállalkozásokat sújtó egyes szankciók alól.)
Prenotifikációs eljárás
A prenotifikációs eljárás előnye, hogy fúziós folyamatban elősegíti a procedúra hatékonyságának növelését, gyorsítását, a kérelmezők adminisztratív terheinek – azaz a későbbi hiánypótlások és adatkérések esélyének, illetve terjedelmének – csökkentését és ilyen értelemben az ügyfélbarát és rugalmas jogalkalmazást segíti. Olyan kérdéseket is tisztázni lehet így, amelyeknél a válasz az alkalmazandó jogszabályok, európai uniós jogi aktusok, az űrlap, útmutató tekintetében nem egyértelmű. A potenciális kérelmező számára hasznos lehet az előzetes egyeztetés amiatt is, hogy az engedélyeztetési folyamat (eljárás megindítása) előtt kiderülhet, hogy a tervezett összefonódáshoz valójában nincs szükség a GVH engedélyére.
Előzetes egyeztetésre a már elhatározott tranzakcióval kapcsolatban van mód potenciális összefonódás esetén nem lehet előzetes egyeztetést kezdeményezni. Előzetes egyeztetés a kérelem benyújtásához szükséges iratok, adatok körének tisztázása céljából kezdeményezhető. Különösen ilyen az adott tranzakció kapcsán az űrlapban található kérdések értelmezése, alkalmazhatósága vagy mellőzhetősége, illetve a lehetséges további kérdések valamint az azokra szolgáltatandó adatok köre.
A versenyfelügyeleti eljárás megindulása után
Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás már megindult, az a vállalkozás, amely együtt kíván működni a GVH-val benyújthat például engedékenységi kérelmet (a bírság mellőzése vagy csökkentése érdekében). Emellett a vállalkozások élhetnek a kötelezettségvállalási nyilatkozat benyújtásának lehetőségével, mely esetben nem kerül sor a jogsértés, illetve annak hiánya megállapítására, továbbá bírság kiszabásra sem. Az antitröszt eljárásokban eljárás alá vont vállalkozások egyezségi eljárásban vehetnek részt, mely a kiszabott bírságösszeg csökkentését eredményezheti. Az eljáró versenytanács szintén enyhítő körülményként veheti figyelembe a bírság kiszabásánál az érdemi megfelelési erőfeszítés bizonyítását, illetve a jogszabályi kötelezettségen túlmutató együttműködést, valamint a tevőleges jóvátételt.
Bírság mellőzése vagy csökkentése
Amennyiben a vállalkozás már a versenyfelügyeleti eljárás elindítását (praktikusan a rajtaütést) követően szeretne a bírság teljes elengedésében részesülni, akkor még az előzetes álláspont (vizsgálati jelentés) megküldését megelőzően, elsőként kell benyújtani az erre irányuló kérelmet. (Amennyiben nem elsőként jelentkezik, de a jogszabályi feltételeknek egyébként megfelel az átadott bizonyíték, akkor bírságcsökkentésben is részesülhet.) A vállalkozásnak olyan bizonyítékot, amellyel a jogsértés elkövetése bizonyítható, feltéve, hogy a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a GVH még nem rendelkezett elegendő bizonyítékkal ahhoz, hogy a jogsértést bizonyítsa. A bírság megfizetése alóli teljes mentességen kívül a kérelem benyújtása mentességet biztosíthat a büntetőjogi, közbeszerzési és kártérítési perekben a kartell magatartásban részt vevő vállalkozásokat sújtó egyes szankciók alól.
A bírság csökkentése esetén a büntetés mértékét akár a felére is lehet csökkenteni. Erre akkor van lehetőség, ha a vállalkozás a jogsértést elismerő nyilatkozaton kívül a jogsértésre vonatkozó olyan bizonyítékot szolgáltat, amely jelentős többletértéket képvisel a bizonyíték szolgáltatásának időpontjában a GVH rendelkezésére álló bizonyítékokhoz képest. A bírság csökkentésének mértéke a feltételeknek elsőként megfelelő vállalkozás esetén 30-50 százalékig, a másodikként megfelelő vállalkozás esetén 20-30 százalékig, míg a harmadikként vagy többedikként megfelelő további vállalkozás esetén 20 százalékig terjedhet. Előfordulhat, hogy a vállalkozás olyan bizonyítékot szolgáltat, amely a kiszabandó bírság mértékét érdemben növeli. Ekkor a vállalkozással szemben kiszabandó bírság összegének meghatározásakor a bizonyítékban leírt tényt vagy körülményt figyelmen kívül kell hagyni.
Kötelezettségvállalás
Bármilyen típusú jogsértés miatt, hivatalból indult versenyfelügyeleti eljárásban benyújthatnak a vállalkozások kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot, ha a közérdek hatékony védelme így is biztosítható. Azt azonban csak akkor fogadja be a GVH, ha nem a versenyjogi szempontból legsúlyosabb, leginkább károsnak minősülő titkos kartellről van szó. A kötelezettségvállalási nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kötelezettség pontos leírását, és a későbbi ellenőrzést lehetővé tevő vállalást, amely ismerteti, hogy a vállalkozás hogyan hozza magatartását összhangba a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel. Ki kell terjednie annak vállalására is, hogy mikor és milyen módon igazolja a kötelezettség teljesítését.
Ha az eljárás alá vont társaság a vizsgált magatartással a megtételt megelőzően még nem hagyott fel, akkor a kötelezettségvállalási nyilatkozatnak tartalmaznia kell annak vállalását, hogy felhagy a vizsgált magatartással, és oly módon módosítja, hogy összhangba kerüljön a jogszabályokkal. Amennyiben a vizsgált magatartással már felhagyott, a magatartás ismételt tanúsításának elkerülését biztosító átlátható és ellenőrizhető magatartási szabályok betartására vállalható kötelezettség.
Egyezségi eljárás
Hivatalból indult antitröszt versenyfelügyeleti eljárás esetén az eljáró versenytanács felhívására lehetőség van egyezségi eljárás lefolytatására. Az eljáró versenytanács határozatában 10 százalékkal csökkenti az ügyféllel szemben a kiszabandó bírság mértékét a jogsértés megállapítása mellett, ha közös megegyezés alapján egyezségi nyilatkozatot nyújt be és azt az eljáró versenytanács jóváhagyja. (A bírság csökkentésére az engedékenységi politika alkalmazása mellett is van lehetőség.) Amennyiben az ügyfél is meggyőződik arról, hogy a határozat jogorvoslattal történő megtámadásának nyerési esélye csekély, úgy a várható pervesztesség miatt a későbbi peres eljárással kapcsolatos addicionális költségeit és egyéb terheit megtakaríthatja.
Az egyezségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell az ügyfélnek a jogsértő magatartásban való részvételét elismerő egyértelmű nyilatkozatát, a magatartásnak és jogi megítélésének, a magatartás céljának, megvalósítása módjának, időtartamának, valamint az ügyfél abban való részvétele módjának és mértékének tényszerű és tömör leírását. Ezen felül tartalmaznia kell az ügyfél által elfogadhatónak ítélt legmagasabb bírságösszeget, az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy az eljáró versenytanács az előírtakról megfelelően tájékoztatta és lehetőséget adott azzal kapcsolatos álláspontjának megfelelő kifejtésére; az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy ha az előzetes álláspont és a határozat tartalma az elismerő nyilatkozatban foglaltakkal megegyezik, további eljárási lépéseket, így különösen további iratbetekintést és tárgyalás tartását nem kezdeményezi, továbbá azt, hogy az ügyfél nyilatkozatát arról, hogy előzetesen lemond a határozattal szembeni jogorvoslat jogáról.
Érdemi megfelelési erőfeszítések
Fogyasztóvédelmi tárgyú ügyekben amennyiben az eljárás alá vont vállalkozás hitelt érdemlően igazolja a közzétett kereskedelmi kommunikáció vonatkozásában a GVH joggyakorlatának megfelelése érdekében tett érdemi erőfeszítést, az eljáró versenytanács a bírságkiszabás során ezt enyhítő körülményként veheti figyelembe. Az érdemi erőfeszítést igazoló dokumentumok a később jogsértőnek ítélt kereskedelmi gyakorlat kialakítása és/vagy közzététele előtt – tehát a versenyfelügyeleti eljárás megindulása előtt – a vállalkozás rendelkezésére kell hogy álljanak. Ugyanakkor azok benyújtására a megindult versenyfelügyeleti eljárás bármely szakasza során van mód.
A megfelelés érdekében tett érdemi erőfeszítést az eljárás alá vontnak –megfelelő dokumentáció benyújtásával – bizonyítania kell. Az erőfeszítés akkor tekinthető érdeminek, ha a vállalkozás a megfelelés szándékával, a kereskedelmi kommunikáció közzététele előtt megkeresett tőle független, szakmai szervezetet vagy személyt (ügyvédet, ügyvédi irodát), aki az alkalmazandó jogszabályokkal és a GVH gyakorlatával nyilvánvalóan nem ellentétes véleményt adott számára. A megfelelési szándékhoz annak bizonyítása szükséges, hogy a később jogsértőnek ítélt kereskedelmi gyakorlat kialakítása és/vagy közzététele előtt történt a külső független szervezet, illetve személy megkeresése, és az eljárás alá vont azt figyelembe vette, tehát kereskedelmi gyakorlatát annak megfelelően alakította ki.
Törvényi kötelezettségen túlmutató együttműködés
Amennyiben egy versenyfelügyeleti eljárásban az eljárás alá vont vállalkozás a törvényi kötelezettségen túlmutató együttműködést mutat, azt az eljáró versenytanács a bírság kiszabása során enyhítő körülményként értékelheti. A versenytanács az együttműködés esetében a jogsérelem súlya alapján adandó pontszámot legfeljebb 40 ponttal csökkentheti.
Az eljárást segítő együttműködés akkor lehet hatással a bírság összegére, ha a vállalkozás ezen magatartása túlmutat a jogszabályokból fakadó általános és alapvető együttműködési kötelezettségén, amelynek hiánya ellenben szankcionálható. Enyhítő körülmény az olyan mértékű közreműködés, amely a jogsértés felderítésének eredményességét szolgálja (beleértve, de nem szükségszerűen a jogsértés elismerését) – ide nem értve az engedékenységi politika keretében tanúsított együttműködést.
Tevőleges jóvátétel
A tevőleges jóvátételre sor kerülhet a jogsértő magatartás felfedezése előtt, illetve a versenyfelügyeleti eljárás megindulása után is. Az eljáró versenytanács a bírság kiszabása során enyhítő körülményként értékelheti. A bírság alapösszegének kiszámítása során az eljáró versenytanács figyelembe veszi a vállalkozás viszonyulását a jogsértéshez. Ennek megítélése során az eljáró versenytanács a tevőleges jóvátétel esetében a jogsérelem súlya alapján adandó pontszámot legfeljebb 40 ponttal csökkentheti.
Az a magatartás tekinthető tevőleges jóvátételnek, amikor a jogsértő vállalkozás elismeri a jogsértését és a jogsértés negatív hatásait reparálja, vagy ezt vállalja (például megtéríti az okozott kárt). Amennyiben a tevőleges jóvátételre a versenyfelügyeleti eljárás megindulása előtt kerül sor, megállapítható a jogsértés, azonban megítélése a bírságösszeg meghatározása szempontjából kedvezőbb annak önkéntes jellege miatt, mint ha az eljárás megindulása után él vele az eljárás alá vont.
