Több mint 50 ezer álláshely vár betöltésre a hazai versenyszférában – derül ki a KSH munkaerő-piaci folyamatokat összegző friss kiadványából.

Az uniós előírásnak megfelelően végrehajtott üresálláshely-felvétel szerint a versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató szervezetei 2017 I. negyedévben 43 ezer, a II. negyedévben 48 ezer, a III. negyedévben 54 ezer olyan üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyet jelentettek, amelynek mielőbbi betöltése érdekében a munkáltatók már lépéseket tettek (pl. közvetítő céghez fordultak, hirdetést tettek közzé stb.). A III. negyedévben az üres álláshelyek száma több mint 12 ezerrel, 29 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban – olvasható a statisztikai hivatal „Munkaerőpiaci folyamatok, 2017. I–III. negyedév” című kiadványában.

Az álláshelyeken belül a versenyszférában az üres álláshelyek aránya 2,5 százalék volt. 2017 III. negyedévében a versenyszférán belül az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban volt létszámarányosan a legtöbb betöltetlen állás (5,0 százalék). A legnagyobb létszámot foglalkoztató nemzetgazdasági ág, a feldolgozóipar gazdálkodó szervezetei 20,6 ezer betöltésre váró álláshelyet jelentettek, ami 2,9 százaléka volt az összes álláshelyüknek. Jelentős létszámgondokkal küzd az építő- ipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás is, előbbiben 2,7, utóbbiban 2,5 százalék volt a III. negyedévben a betöltetlen álláshelyek aránya.

Uniós kitekintés

A betöltésre váró álláshelyek abszolút számának és arányának növekedése az unió egészére is jellemző, a legfrissebb rendelkezésre álló, 2017. II. negyedévi adatok szerint az Európai Unióban az üres álláshelyek aránya 2,0 százalékra emelkedett. A tagországok mutatóiban igen jelentős a különbség, és nagysága erősen korrelál a munkanélküliségi rátával. 2017 II. negyedévében a legmagasabb értéket Csehországban (3,6 százalék), Belgiumban (3,3 százalék) és Németországban (2,7 százalék) mérték, de ettől alig maradt el a Hollandiára, Ausztriára és az Egyesült Királyságra jellemző (2,6 százalékos) érték.

A magyar szempontból legfontosabbnak számító migrációs célországok közül Németországban a vizsgált időszakban közel 1,1 millió, Ausztriában 100 ezer, az Egyesült Királyságban pedig csaknem 800 ezer állás várt betöltésre. Ezzel szemben Görögországban az állásoknak mindössze 0,7 százaléka, Bulgáriában, Spanyolországban és Cipruson 0,8 százaléka, Portugáliában 0,9 százaléka minősült betöltendőnek. A teljes nemzetgazdaságra jellemző 2,2 százalékos aránnyal Magyarország az átlagtól kissé feljebb helyezkedik el.

NFSZ-adatok

Az uniós előíráson alapuló statisztika mellett egy attól eltérő koncepció szerint jelzi a munkaerő-kereslet alakulását a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatsora, amely a munkáltatóktól folyamatosan beérkező munkaerőigény-bejelentéseken alapul. A munkáltatók részben azon állások bejelentésében érdekeltek, amelyeket támogatott formában kívánnak betölteni, részben alacsonyabb kvalifikációs igényű munkakörökre keresnek a közvetítőn keresztül munkavállalókat. 2017 szeptemberében a foglalkoztatók összesen 42,8 ezer üres álláshelyet jelentettek be az NFSZ-hez, s ezek 56 százalékához igényeltek támogatást (ez az esetek többségében közfoglalkoztatási formát jelentett). A bejelentések harmada Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből, Budapestről és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkezett. Az adott hónapban így összesen 134,3 ezer állást tartott nyilván az NFSZ, amelyből a hó végi zárónapon 88 ezer volt még betöltetlen.

A nem támogatott formában alkalmazni kívánt munkaerő iránti igény Budapesten, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében volt a legnagyobb. A keresés fő célcsoportjait az egyszerű ipari foglalkozásúak, az egyéb egyszerű építőipari foglalkozásúak, a máshová nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási foglalkozásúak, valamint a mechanikaigép-összeszerelők jelentették.