Az MNB összesen 53 millió forint bírságot szabott ki a Signal Biztosítóra egyebek közt nyilvántartási, adatszolgáltatási, informatikai, számviteli, ügyféltájékoztatási, illetve a biztosítási szerződési feltételeket érintő jogsértések miatt. A felügyelet a tavaly januárban hatályba lépett etikus szabályozás megsértését is megállapította.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendszeres ellenőrzései keretében átfogó vizsgálatot folytatott a Signal Biztosítónál. A vizsgálat 2014 májustól a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át, fókuszálva többek között az etikus életbiztosítási szabályoknak történő megfelelés ellenőrzésére is. Bár az MNB számos hiányosságot feltárt, ezek alapvetően nem érintik a biztosító megbízható működését – írja közleményében a jegybank.

Az MNB ugyanakkor jogsértésként azonosította, hogy a Signal egyes élet- és nem életbiztosítási termékeivel, illetve csoportos biztosításaival összefüggő belső szabályozási, nyilvántartási, adatszolgáltatási, adatfeldolgozási és ellenőrzési rendszerei nem feleltek meg teljes körűen a jogszabályi előírásoknak. Előbbiekkel összefüggésben a vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a biztosító vizsgált életbiztosítási termékei nem felelnek meg maradéktalanul az etikus életbiztosítási koncepció jogszabályi előírásainak.

Az MNB ezért kötelezte a biztosítót, hogy az alapkezelés során kapott visszatérítést az ügyfeleknek elvonáscsökkentésként beszámítva juttassa vissza, és az általa felszámított bármely költséget úgy nevezze meg, hogy abból megállapítható legyen azok mögöttes célja és tartalma. A vizsgálat megállapította azt is, hogy a Signal a csoportos biztosításaival érintett partnereihez úgy szervezett ki kiemelten fontos feladatköröket, illetve tevékenységeket, hogy a kiszervezés során figyelmen kívül hagyta az arra vonatkozó jogszabályi előírásokat.

A biztosító életbiztosítási szerződéseinek kötelező, illetve lehetséges tartalmi elemei több szerződési feltételt érintően nem voltak összhangban a vonatkozó jogszabályi előírásokkal. Így többek között azok nem megfelelően tartalmazták az ajánlati kötöttségre, a szerződés létrejöttére és megszűnésére, valamint a járadékszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket. Nagyszámú – jellemzően az egyértelműség követelményét sértő – hiányosság merült fel továbbá az egyes életbiztosítási (nyugdíjbiztosítási) és lakossági vagyonbiztosítási szerződési feltételek tartalmi elemeivel kapcsolatban is. Problémák voltak továbbá a biztosító vállalatirányítási, informatikai és számviteli gyakorlatában is.

Hiányosságokat tárt fel az MNB a Signal panaszkezelési gyakorlata, illetve az élet- és nem-életbiztosítási szerződéseihez kapcsolódó ügyféltájékoztatási tevékenysége körében is. Így például a díjhátralékos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződéseknél kiküldött felszólító levelek nem tartalmazták a biztosítási díj esedékességének és az attól számított hatvannapos póthatáridő lejártának dátumát, illetve az ügyfelek arról sem kaptak tájékoztatást, hogy a biztosító által módosított kgfb ajánlatokkal szemben kifogással lehet élni.

A Signal a lakossági vagyonbiztosításainál emellett – az ügyfél ajánlatát kötvénynek nevezve – már az ajánlattétel során a biztosítás létrejöttének megtévesztő látszatát keltette a fogyasztókban. Az életbiztosítási szerződéseket érintő ügyfél-tájékoztatás területén az értékkövetésre, a visszavásárlási és díjmentes leszállítási értékre, illetve a hozamkalkulátor alkalmazására vonatkozóan állapított meg a MNB jogszabálysértő gyakorlatot.

A jogsértések miatt az MNB összesen 40 millió forint felügyeleti és 13 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Signalra, és kötelezte a jogszabályoknak megfelelő működésre. A jegybank a bírságösszeget különösen a biztosítótársaság piaci súlyából fakadó piaci – és ügyfélkockázatok, a jogsértések súlyossága, illetve számossága alapján állapította meg. A biztosítónak április 30-ig kell írásban tájékoztatni az MNB-t a jogsértések megszüntetése érdekében tett intézkedéseiről.