Újjáalakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gyógynövény alosztálya, amely a Gyógynövény Szövetség és Terméktanáccsal is szorosabbá fűzte kapcsolatát. Cél a termesztett és a gyűjtött gyógynövények arányának megfordítása az előbbi javára.
Május végén tartotta közös ülését a NAK Kertészeti Osztályának gyógynövény alosztálya és a GYSZT. Az esemény célja és apropója a GYSZT évi rendes közgyűlésén és a működését érintő ügyek tárgyalásán túl, a NAK gyógynövény alosztályának újraalakulása, valamint – a résztvevő köztestületi, érdekképviseleti szervek és ágazati szereplők által – az iparág legfontosabb feladatainak megvitatása volt.
Az ülésen a magyar gyógynövény iparág csaknem 95 százaléka képviseltette magát, valamennyi szegmensből: gyűjtők, termelők, feldolgozók, kereskedők, kutatás-fejlesztéssel foglalkozók. A nagy tapasztalati háttérrel, tudásbázissal és sokszintű termelési értékkel rendelkező szervezeti tagok így nem csak földrajzilag, de ágazatilag is lefedték a hazai gyógynövényiparban érdekeltek körét.
Mártonffy Béla, a NAK országos kertészeti osztályának elnöke az ülésen hangsúlyozta a köztestületi és érdekképviseleti munka összehangolásának fontosságát, melyben az új ciklus során a szervezetek közösen, egymást erősítve határozzák meg céljaikat, és szakmai munkájukat összehangolják.
Czirbus Zoltán, a NAK gyógynövény alosztályának és a GYSZT-nek az elnöke kiegészítette ezt azzal, hogy a szakmai együttműködés alapja a NAK és a GYSZT 2014-ben megkötött stratégiai megállapodása, mely az elmúlt ciklusban is sikereket eredményezett.
Czirbus Zoltán elmondta, hogy a NAK gyógynövény alosztályának munkája az elmúlt négy évben a magyar gyógynövény ágazat újrapozícionálásáról szólt: az iparág létezik és aktívan működik. Az ágazat korábban leginkább a vadon termő gyógynövények gyűjtése révén került szóba, ami az elmaradott régiók munkanélküli lakosságának kiegészítő, illetve sok esetben egyetlen jövedelemforrása.
A makrokörnyezet és az ágazat átalakulása miatt azonban a jövőben paradigmaváltásra van szükség: bár jelenleg a gyógynövény-kibocsátás 60-70 százalékát adja – a termesztéssel szemben –, a gyűjtés ilyen szinten hosszú távon nem fenntartható. A ciklus végére a vezetők az arány változását szeretnék elérni, hogy a hazai piacon túlsúlyban legyen a termesztett gyógynövény.
