Az idei első negyedévben nőtt a szolgáltatásokkal szemben megfogalmazott kifogások száma, miközben gyengült a kereskedők iránti bizalom. A fogyasztói tájékozottság szintje továbbra is igen alacsony szinten áll, ennek jelentős és tartós növekedésére további erőforrások bevonása, hatékony átfogó fogyasztóvédelmi kampányok nélkül nem számíthatunk.

Az idei első negyedévvel zárult 12 hónapon belül valamilyen termékkel szemben a válaszadó fogyasztók 22 százaléka, míg valamilyen szolgáltatással szemben 18 százalékuk fogalmazott meg panaszt – derül ki a CP Contact fogyasztóvédelmi tanácsadó cég és a Nielsennel 800 fős, reprezentatív mintán végzett közös kutatásából.

Míg a termékekkel szembeni kifogások aránya változatlan maradt, 2 százalékponttal nőtt a a szolgáltatásokkal szemben panaszt tevők aránya. A termékek közül a legtöbb probléma az élelmiszerekkel van (a panaszosok 34 százalékának ezzel a termékkörrel volt problémája), ezt követik a cipők (26 százalék), illetve a ruházati termékek (18 százalék).

Mivel a karácsonyi időszakban lel gazdára a fogyasztási cikkek közel 40 százaléka, az első negyedévekben trendszerűen növekedni szokott a termékpanaszok aránya, ezt azonban ezúttal ellensúlyozni tudta az a tény, hogy az élelmiszerekre vonatkozó panaszok aránya viszont folyamatos csökkenést mutatott. A szolgáltatások közül a válaszadók legnagyobb mértékben az internetszolgáltatásokkal voltak elégedetlenek (34 százalék), ezt követték a televíziós (19 százalék), valamint a telefonos (17 százalék) szolgáltatások.

A fogyasztói tájékozottság szintje ismét a korábbinál alacsonyabb értéket mutatott az év első három hónapjában. Ennek mérésére az egyik leginkább alkalmas mutatószám a szavatossági idő megfelelő ismerete. Tekintettel arra, hogy az élelmiszerek után a cipők kapcsán érkezik a legtöbb fogyasztói panasz, a tájékozottság jelzésére a cipőkhöz kapcsolódó szavatossági idő (2 év) helyes említésének aránya kézenfekvő mutatószám. A kérdésre helyesen válaszolók aránya 2018 első negyedévében 6 százalék volt, ami 1 százalékponttal alatta marad az előző negyedévben mért 7 százalékos mértéknek.

„Nem az itt tapasztalt 1-2 százalékon belül maradó ingadozás a lényeg, hanem az, hogy egy olyan fontos témában, mint a vásárlói jogok, a reklamáció lehetősége, a több mint öt éve változatlan szabályozás főbb elemeit sem ismeri a lakosság túlnyomó része" – magyarázza Siklósi Máté, a CP Contact ügyvezető partnere. A kutatás számos, az uniós vásárlói jogokra vonatkozó kérdésére adott válaszok minősége egyöntetűen arra mutat, hogy mind a kereskedelmi szervezetek, mind kormányzat részéről célszerű lenne a közeljövőben átfogó kampányokkal javítani a fogyasztók tudásszintjét.

A kereskedőkkel szemben tanúsított fogyasztói bizalom jelenleg éves minimumán áll. A válaszadók többsége félrevezetésként értékeli, ha a kereskedő vagy a szolgáltató hibásan értelmez egy fogyasztóvédelmi szabályt. A bizalmatlan vásárlók aránya 2018 első negyedévében 53,3 százalék volt, 3,6 százalékponttal több, mint negyedévvel korábban.

„A fogyasztói bizalmatlanság relatíve magas értéke mutat némi ciklikusságot: a tartós fogyasztási cikkek cseréje és jótállási ügyei a karácsonyt követő időszakban jóval magasabb számú fogyasztó-vásárló kontaktust eredményez, ez pedig az óhatatlanul megnövekvő negatív tapasztalatokat von maga után” – teszi hozzá Siklósi Máté.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja