A 2016. június 20-án a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) 291,6 ezer álláskeresőt tartott nyilván, több mint 75 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A nyilvántartott álláskeresők száma, összetétele és aránya
A 2016. júniusi zárónapon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 291,6 ezer álláskereső szerepelt, ami több mint 75 ezer fős – 20,5 százalékos – csökkenés egy év alatt. Az álláskeresők havi számait vizsgálva az elmúlt 10 évben még sosem volt ilyen alacsony a létszámuk – tájékoztatott az NFSZ.
– a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
– oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
– öregségi nyugdíjra nem jogosult, rehabilitációs járadékban, valamint megváltozott munkaképességű személyek ellátásában nem részesül, és
– az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és
– elhelyezkedése érdekében az illetékes kirendeltséggel együttműködik, és
– akit az illetékes kirendeltség álláskeresőként nyilvántart.
Az álláskeresők között a júniusi zárónapon 144,3 ezer férfi és 147,3 ezer nő szerepelt, arányuk 49,5 százalék, illetve 50,5 százalék volt. Éves viszonylatban a férfiak száma 19,4 százalékkal, míg a nőké 21,6 százalékkal csökkent a regisztrált álláskeresők között.
Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 120,1 ezres létszáma az álláskeresőkön belül 41,2 százalékot jelentett a vizsgált hónapban. Középfokú iskolai végzettséggel 154,4 ezer fő (52,9 százalék), felsőfokú végzettséggel pedig 17,1 ezer fő (5,9 százalék) rendelkezett. A középfokú végzettséggel rendelkezők 29,5 százaléka végzett szakiskolát vagy szakközépiskolát, 46,5 százaléka szakmunkásképzőben szerzett, 4,6 százaléka technikumi továbbá 19,4 százaléka gimnáziumi végzettséggel bírt.
A tárgyhónapban 148,2 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, akiknek 36,3 százaléka álláskeresési ellátásban, a többiek (63,7 százalék) pedig szociális jellegű támogatásban részesültek. Az álláskeresők közel fele (49,2 százalék) semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott a tárgyhónapban.
Júniusban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 6,5 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4,2 százalékos értéket mutatott. A legalacsonyabb értékekkel továbbra is Győr-Moson-Sopron megye (1,7 százalék, illetve 1,2 százalék) rendelkezett, emellett megemlíthető még a kedvező munkaerő-piaci mutatókkal rendelkező területek között Budapest, Vas, Pest, Komárom-Esztergom, illetve Veszprém megye is.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti 15-74 éves munkanélküliek száma a 2016. március – 2016. májusi gördülő negyedévben 250,7 ezer főt tett ki, amely 5,5 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett. A munkanélküliségi ráta az előző év azonos időszakához képest 1,6 százalékponttal volt kevesebb.
Hátrányos helyzetű csoportok
2016 júniusában a nyilvántartásban 34,2 ezer pályakezdő szerepelt, arányuk az összes álláskereső között 11,7 százalékot jelentett.
A legtöbb pályakezdő fiatalt Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben tartották nyilván, de e két megye mellett jelentős még Hajdú-Bihar és Pest megyében is a regisztrált pályakezdő álláskeresők száma.
A pályakezdő álláskeresők összetétele a következőképpen alakult a megszerzett legmagasabb iskolai végzettség szerint: 44,4 százalékuknak legfeljebb általános iskolai, 21,6 százalékuknak szakiskolai vagy szakközépiskolai, 14,1 százalékuknak gimnáziumi, 15,5 százalékuknak szakmunkásképző és technikumi, 4,5 százalékuknak felsőfokú iskolai végzettsége volt.
A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 16,6 százalékos csökkenést állapíthatunk meg az egy évvel korábbi létszám viszonylatában. A 89,3 ezer tartós állás nélküli az összes álláskeresőhöz viszonyítva 30,6 százalékos aránnyal szerepelt 2016. júniusban.
A tárgyhó zárónapján, a 25 éven aluli korosztályba 45,7 ezer álláskereső tartozott, az 50 éven felüli állástalanok száma 88,9 ezer fő volt. Az előbbiek 15,7 százalékot, az utóbbiak pedig 30,6 százalékot képviseltek az álláskeresők között.
A regisztrált álláskeresők között a szakképzetlenek (legfeljebb általános iskolai és gimnáziumi végzettséggel rendelkezők) aránya 51,5 százalékos volt, az országos átlagtól alacsonyabb érték tizenhárom megyében mutatkozott a tárgyhónapban, a legkisebb aránnyal Győr-Moson-Sopron (37,1 százalék), Csongrád (40,4 százalék) megye és a főváros (42,5) rendelkezett.
Belépési forgalom
A tárgyhónapban összesen 42,1 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes kirendeltségen, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 14,7 százalékot tett ki. Az új belépők száma az előző évhez képest 13,7 százalékkal csökkent.
A munkaerőigények alakulása
2016 júniusában a foglalkoztatók összesen 42,8 ezer üres álláshelyet jelentettek be, melynek 53,1-ához igényeltek támogatást.
A legtöbb új munkaerőigény Szabolcs-Szatmár, Borsod-Abaúj-Zemplén megye és a főváros területére koncentrálódott, e három területi egységen jelentették be az állások 33,7 százalékát.
Összességében 2016. júniusban 138,3 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a zárónapon 98,8 ezer maradt üres, betöltetlen.
Az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 22,7 ezer volt, melynek túlnyomó része a közfoglalkoztatáshoz tartozott.
A legnagyobb támogatott munkaerőigény-kínálattal Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye rendelkezett.
A tárgyhónapban az újonnan bejelentett nem támogatott álláshelyek száma 20,1 ezer volt, amely az összes álláshely 46,9 százaléka.
A legnagyobb nem támogatott munkaerő-kereslettel Budapest és Pest megye rendelkezett. A Közép-Magyarországi régióba koncentrálódott a versenyszféra álláshelyeinek több mint negyede. Ezen kívül magas, számos olyan megye esetében is 1000 darab felett volt a bejelentett állások száma, melyek munkaerő-piaci helyzete nehéz. Ide sorolandó Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is.
Júniusban a nem támogatott állások elsősorban az egyszerű ipari, rakodómunkás, a mechanikaigép-összeszerelő, egyéb szállítási szolgáltatási, az egyéb termék összeszerelő és bolti eladó foglalkozásokra vonatkoztak.
Csoportos létszámleépítésben érintettek létszáma
– húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz,
– száz vagy annál több, de háromszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább a munkavállalók tíz százaléka,
– háromszáz vagy annál több munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább harminc munkavállaló munkaviszonyát kívánja harminc napos időszakon belül a működésével összefüggő ok miatt megszüntetni.
2016. júniusban a foglalkoztatók sok embert érintő csoportos létszámleépítéseket jelentettek be. A tárgyhónapban több mint 3 ezer fő csoportos létszámleépítéséről jelentettek be döntést a foglalkoztatók. Ez legjelentősebben a kiskereskedelem és feldolgozóipar ágazatot érintette. Területileg Veszprém megye és a főváros esetében bocsátották el a legtöbb embert csoportos létszámleépítés keretében.
NFSZ
