A Vállalkozói tudástár mai cikkében egy, az üzleti élet számos területén elég sűrűn használt dokumentum-mintát, az „univerzális” titoktartási megállapodást vagy Non-disclosure Agreementet mutatjuk be, kétnyelvű – angol és magyar – változatban.

Az iLex és a Kamara Online ingyenes jogi iratminta-adatbázisában, a Vállalkozói tudástárban a vállalkozók számára legfontosabb dokumentumokról szakértők foglalják össze az alapvető tudnivalókat.

A taggyűlési jegyzőkönyvhöz hasonlóan, a titoktartási megállapodás is, a napi üzleti életben az egyik leggyakrabban előforduló megállapodás.  

A gyakoriságot az okozza, hogy az üzleti titok fogalma, értelmezése és helyes használata ma már nem unikális jellegű, s nem csak a nagyvállalatok, de a közép- és kisvállalatok jogviszonyaiban sem számít ritkaságnak, ha az üzleti partnerek egyes jogviszonyaikban különös gondossággal járnak el a vállalkozásaikhoz kapcsolódó információk tekintetében.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. a 2:47 §-ban az alábbiak szerint határozza meg az üzleti titokhoz való jogot és a know-how-t mint védett ismeretet:

2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)]

(1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.

(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez

(a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy

(b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján

jutott hozzá.

(3) Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.

Igen gyakori a titoktartási megállapodásoknak a pénzügyi-, szakmai befektetők általi due diligence [„megfelelő gondossággal”, „kellő körültekintéssel” lefolytatott] eljárások során vagy társasági részesedések átruházásakor történő alkalmazása. Ezért letölthető iratmintaként egy magyar-angol nyelvű, ilyen esetekre jól használható megállapodás-mintát bocsátunk a vállalkozók rendelkezésére.



Kapcsolódó nyomtatvány:
   Titoktartási megállapodás



Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja