A klímaváltozás káros hatásainak csökkentése az EU egyik prioritása. Az Európai Parlament (EP) sajtósai összefoglalták, hogy mit tesz az EP az energiahatékonyság növelése és a megújulók használatának ösztönzése érdekében.
A párizsi klímamegállapodásban meghatározott ambiciózus célok eléréséhez az EU-nak számos változtatást kell bevezetnie az energiaszektorban. A zöld energiára (más néven tiszta energiára) történő áttérés fontos része a tervnek, az Európai Bizottság 2016-ban ismertette erre vonatkozó javaslatait.
Ezek fő célja, hogy csökkentsék az EU kiszolgáltatottságát az energiaexportőrökkel szemben és segítsék, hogy a háztartások is minél inkább megújuló energiaforrásokra támaszkodjanak. A parlament most a javaslatokhoz fűzött módosításain dolgozik.
Megújuló energiaforrások
A megújuló energiaforrásokból felhasznált energia aránya az elmúlt években csaknem a duplájára nőtt: a 2004. évi 8,5 százalékról 2015-re 16,7 százalékra emelkedett. Ezzel az EU jó úton halad, hogy 2020-ra elérje a 20 százalékos célkitűzését.
2014-ben az EU-s tagállamok egyetértettek abban, hogy 2030-ra a megújuló energiaforrások részarányát 27 százalékra kell növelni, de az EP-képviselők legalább 35 százalékos célkitűzést kérnek.
Emellett szeretnék elérni, hogy a háztartásoknak joga legyen megújuló energiaforrásokból megtermelni a saját villamos energiájukat, tárolni és fogyasztani anélkül, hogy azután díjakat vagy adókat kellene fizetniük.
Energiahatékonyság
Az energiahatékonyság javítása nemcsak a széndioxid-kibocsátást, hanem az EU energiaimportra költött büdzséjét is csökkentheti, amely éves szinten mintegy 350 milliárd euróra rúg. Az EP-képviselők ezért kötelező célként határoznák meg, hogy 2030-ig 40 százalékkal kelljen mérsékelni az EU energiafogyasztását.
Az egyik legfontosabb terület az energiapazarló épületek fűtésének és hűtésének korszerűsítése, mivel ezek energiafelhasználása az EU teljes igenyenek 40 százalékát teszi ki, és 75 százalékuk a legkisebb mértékben sem energiatakarékos.
A parlament, a bizottság és a tanács képviselői 2017 decemberében megállapodtak, hogy előírják a tagállamok számára: határozzanak meg egy hosszú távú nemzeti stratégiát a lakó- és nem lakóépületek felújításának támogatására.
Az EP emellett egyszerűbb energiafogyasztási címkékre vonatkozó szabályozást fogadott el tavaly a háztartási gépekre, mint például a porszívók, vagy a tévék. A technológiai fejlődéssel lépést tartó új, A-tól G-ig tartó jelölési rendszer jóvoltából egyszerűbb lesz energiatakarékos gépek révén villanyszámlánkat csökkenteni, a gyártókat pedig arra sarkallja, hogy még többet fektessenek az energiafogyasztás mérséklésébe.
A képviselők dolgoznak egy olyan mechanizmus felállításán, amellyel nyomon követhetik, hogyan teljesít az EU a 2030-ra kitűzött energia és klímacéljai tekintetében – olvasható az EP közleményében.
