Az iLex Systems Zrt. együttműködő partnerei közreműködésével indított cégjogi sorozat 34. részében dr. Avornicului Mihai-Constantin, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa ismerteti a távollévők és üzlethelyiségen kívüli fogyasztók elállási jogának pontos tartalmát.
Az Európai Unióban a határokon átnyúló távolsági szerződéseket és üzlethelyiségen kívül kötött szerződéseket számos tényező korlátozza. Ilyenek például az egyes ágazatokat szabályozó eltérő nemzeti fogyasztóvédelmi jogszabályok. Az Európai Parlament és a Tanács 2011/83/EU irányelve megpróbálja egységesíteni az EU tagállamaiban a fogyasztók jogait a távértékesítés és üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén. Az irányelv egyik fontos szabályozási területe a szerződéstől való elállás joga.
A távollevők között kötött szerződés minden olyan esetre vonatkozik, amikor áru vagy szolgáltatás értékesítése esetén, a szerződés megkötésének időpontjáig (beleértve magát a szerződést is) kizárólag egy vagy több távközlő eszköz (internet, telefon vagy fax, postai megrendelés stb.) alkalmazásával jön létre a szerződés a kereskedő és a fogyasztó között.
Egyes jogrendszerekben a kereskedő helyett a professzionista (román jogrendszer) megnevezés használatos, máshol a vállalkozás megnevezés (magyar jogrendszer).
Nem minősülnek távollevők közötti szerződésnek azok a szerződések, amelyeket a kereskedő az üzlethelyiségben tárgyal meg, de végül távközlési eszközök alkalmazásával köt meg. Nem minősülnek távollevők közötti szerződésnek azok sem, amelyeket távközlő eszközök alkalmazásával tárgyaltak meg, de a szerződést a kereskedő üzlethelyiségében kötik meg.
A távollevők között kötött szerződések fogalmába nem tartoznak bele a fogyasztó által távközlő eszközök használatával megkötött olyan esetek sem, amikor szakmai szolgáltatás kéréséről van szó (például a fogyasztó telefonon bejelentkezik a kozmetikushoz).
Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetében, a szerződés megkötése a kereskedő és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenlétében történik (ilyen lehet a fogyasztó otthona vagy munkahelye). Az irányelv szerint üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek minősül az olyan vásárlás is, amikor a kereskedő bizonyos kiszállásokat szervez reklámozás és értékesítés céljából.
Az adminisztratív terhek elkerülése végett, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az irányelvet az üzlethelyiségen kívüli értékesítés esetén, amennyiben a szerződés tárgya nem haladja meg az 50 eurót. Ha a fogyasztó egyidejűleg kettő vagy több hasonló tárgyú szerződést köt, akkor azok teljes összegét kell figyelembe venni az összeghatár alkalmazása végett.
„Fogyasztónak” tekinthető az irányelv 2. cikke értelmében „bármely természetes személy, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések keretében olyan célból jár el, amely kívül esik kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenysége körén”. Tehát a jogi személyek nem tekinthetők fogyasztóknak.
A „kereskedő” fogalmát az irányelv szintén meghatározza: „bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések vonatkozásában kereskedelmi, ipari, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, ideértve bármely olyan személyt, aki vagy amely a kereskedő nevében vagy javára jár el”.
Az irányelv nem vonatkozik azon szerződésekre, amelyeknek tárgya, szociális szolgáltatás, egészségügyi ellátás, szerencsejáték, pénzügyi szolgáltatás, ingatlannal kapcsolatos jogok megszerzése, új épületek építése, valamint azon szerződések, amelyek árusítóautomata vagy automatizált üzlethelyiség alkalmazásával köttetnek, vagy olyan esetekben, amelyek más irányelv hatálya alá esnek.
A távollevők között a szerződés akkor tekinthető megkötöttnek, ha a fogyasztó által elfogadott ajánlat eljut a kereskedőhöz. Ha egy megrendelés/szerződés megtétele nyomógomb vagy hasonló funkció aktiválásával történik, akkor erre könnyen és olvasható módon fel kell tüntetni „fizetési kötelezettséggel járó megrendelés” vagy ennek megfelelő felirattal kell ellátni, különben a szerződés a fogyasztót nem köti.
Távollevők és üzlethelyiségen kívül kötött szerződések esetén, a fogyasztó 14 napon belül elállhat vagy felmondhatja a szerződést. Erre az elállásra akkor is joga van a fogyasztónak, ha a megrendelt áru vagy szolgáltatás még nem jutott el hozzá.
Amennyiben a kereskedő nem tájékoztatta a fogyasztót, az elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodik.
A fogyasztó egyértelmű nyilatkozat útján élhet elállási jogával. Az irányelv egy elállási nyilatkozatmintát is tartalmaz.
A 14 nap az elállásra a szerződések esetében a szerződés megkötésének napja, adásvételi szerződés esetén az a nap, amelyen a fogyasztó vagy az általa megjelölt harmadik személy átveszi az árukat (ha több tétel van, az utolsó tétel átvétele a meghatározó).
Ha a fogyasztó a fenti határidőn belül eláll a szerződéstől, a kereskedő haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásszerzésétől számított 14 napon belül visszatéríti a fogyasztó által megfizetett teljes összeget, beleértve a teljesítéssel összefüggésben felmerülő költségeket is.
A kereskedő köteles a visszajáró összeget a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon visszatéríteni. Amennyiben a fogyasztó beleegyezik a visszafizetésre más mód is alkalmazható, de anélkül, hogy ez a fogyasztónak többletköltséget jelentene.
Elállás esetén a fogyasztó köteles a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni vagy annak a személynek átadni, akit a kereskedő küldött, hogyha magára vállalta a termék vissza fuvarozását. Ha a fogyasztó határidőn belül küldi vissza a terméket, a visszaküldés teljesítettnek minősül. Ebben az esetben a fogyasztó csak az áru visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a kereskedő vállalta a költség viselését.
Az üzlethelyiségen kívül és távollevők között kötött szerződések esetében az elállási jog alól kivételek is vannak. Ilyenek például az egyértelműen személyre szabott termékek (hímzett poló), romlandó vagy minőségét rövid ideig megőrző termékek. Szintén kivételt képez a lezárt csomagolásban lévő hang-, illetve képfelvétel, valamint lezárt számítástechnikai szoftver értékesítése esetében, ha a szállítás után a csomagolást felbontották, valamint nyilvános árveréseken megkötött szerződések.
Az irányelv rendelkezéseit 2014. június 13-a után kötött szerződésekre kell alkalmazni. A magyar jogrendbe az irányelvet a 45/2014. Kormányrendelet ülteti át. Románia a 34/2014-es Sürgősségi kormányrendelet által csatornázza be jogrendszerébe az irányelvet.
Dr. Avornicului Mihai-Constantin egyetemi adjunktus
Babeș–Bolyai Tudományegyetem Kolozsvár, Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar
kérdések/észrevételek: ilex@ilexsystems.com
