Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra adható adókedvezmény friss részletszabályait a Mazars szakértői foglalták össze.
Mint ahogyan azt már év eleje óta tudjuk: az adózók adókedvezményt vehetnek igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén. És bár a legfontosabb szabályokat a Tao. törvény 22/E § 2017. január 1-i hatállyal már tartalmazta, a kedvezmény igénybevételének részletszabályairól szóló Kormányrendeletre mostanáig várnunk kellett – kezdik friss „Adóhírlevelüket” a Mazars szakértői.
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet (továbbiakban: „Kormányrendelet”) az adókedvezmény igénylésének, igénybevételének, és az energiahatékonyság igazolásának, illetőleg az adózók adatszolgáltatási kötelezettségének szabályait írja le.
Miért foglalkozzunk a kérdéskörrel?
Mivel az adókedvezmény mértéke jelenértéken a beruházás elszámolható költségének 30 százalékáig, középvállalkozások esetén 40 százalékig, illetve kisvállalkozások esetén akár 50 százalékáig is terjedhet (legfeljebb 15 millió euró), ezért az adókedvezménnyel együtt a beruházásunk a korábbiakhoz képest akár már feleannyi idő alatt is megtérülhet, hosszabb távon pedig fix költségcsökkenést eredményez, és ez végső soron versenyelőnyt is jelent.
Kaphatunk adókedvezményt, ha a beruházás nem célzottan energiahatékonysági célokat szolgál, de azt is eredményez?
Az energiahatékonyság nem csak elkülönült energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra, hanem beruházásrészekre is értelmezhető. Az energiahatékonysághoz kapcsolódóan elkülönített, jelenértékre vetített beruházási összeg más adókedvezmény keretére nem érvényesíthető.
Ki dönti el, hogy az energiahatékonyság teljesült vagy sem?
Bár az ördög a legapróbb részletekben rejlik, a részletszabályok közül a legizgalmasabb az energiahatékonyság teljesítésének igazolása.
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolását az energiahatékonysági törvény alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állítja ki. A beruházás megkezdése előtt az energetikai auditáló szervezet felméri az energiafogyasztási adatokat és becslést készít a tervezett beruházáshoz kapcsolódó megtakarítási lehetőségekről, és a beruházás befejezését követően pedig egy energetikai auditot végez, és megállapítja az elért energia megtakarítást. Ha olyan beruházásról van szó, amely már a Kormányrendelet megjelenése előtt megkezdődött, ott elegendő, ha az auditor az előzetes becslést az adókedvezmény bevallását megelőzően megteszi.
Kiemelendő továbbá, hogy sem a Tao. törvény, sem a Kormányrendelet nem ír elő minimumkövetelményeket a hatékonyság javulásával összefüggésben. Azaz, elvben bármekkora mértékű – igazolt – energiamegtakarítás esetén igénybe vehető a kedvezmény.
Milyen szabályok vonatkoznak a megújuló energiával kapcsolatos beruházásokra?
Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás esetén az energetikai auditor energiahatékonyság-növekedést vizsgál.
Elszámolható költség kizárólag a megújuló energiaforrásból a saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, villamos energia-termelésre nem képes, saját tevékenységet szolgáló berendezés bekerülési értéke lehet (pl. az elektromos – szondás, talajvizes, levegős – hőszivattyú; gázmotoros hőszivattyú; napkollektor; saját hulladékból származó biogázt és biomasszát hasznosító berendezés).
Az adókedvezmény keretében nem elszámolható költség a villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból villamos energia termelésére alkalmas bármely energiatermelő berendezés beruházási költsége. A napelemes áramtermelés tehát nem támogatott.
Az adókedvezmény igénybevételének lehetséges buktatói…
Ahogyan a Tao. törvényből már ismerhettük, a kötelező üzemeltetési időszak 5 év. Ugyanakkor az is fontos, hogy ebben az időszakban, illetve az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig (ha az egy későbbi időpont) az adózó ellen az adóhatóság végrehajtást nem indíthat, illetve az adóhatóság a társaságot be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal sem sújthatja. Ezek a plusz feltételek korábban, a Kormányrendelet megjelenését megelőzően nem voltak ismertek.
Tekintettel arra, hogy a részletszabályokat csak most ismerhettük meg, tapasztalatunk szerint nagyon sok adózó kivárt a beruházási döntésével. Nekik jó hír azonban, hogy a Kormányrendelet most már több ponton is tisztázza az eddig felmerült bizonytalanságokat – zárják összefoglalójukat a Mazars szakemberei.
