2017. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok több ponton változtak – hívja fel a figyelmet a NAV.
Adómérték, kedvezmény mérték változása
A szociális hozzájárulási adó mértéke 27 százalékról 22 százalékra csökkent, amely egyben azt is jelenti, hogy 27 százalékról 22 százalékra csökkent a kifizető által maximálisan érvényesíthető adókedvezmény mértéke is.
A 2017. január 1-jét megelőző időszakban 13,5 vagy 14,5 százalékos mértékkel érvényesíthető adókedvezmények esetében 2017. január 1-jétől hatályos rendelkezésekben az érvényesíthető kedvezmény mértéke egységesítésre került.
Ezekben az esetekben a kedvezmény új mértéke az adó általános mértéke 50 százalékával megállapított összeg.
Az előző szabályok alóli kivételt képez a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény. A kutatás-fejlesztési tevékenység esetében az adókedvezmény egyenlő a Tao. törvény (a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény) 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának a Tao. törvény 19. §-a szerinti adókulccsal számított összegével, de havonta legfeljebb a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában, a szociális hozzájárulási adó terhére érvényesített kedvezmények után fennmaradó, a kutatás-fejlesztési tevékenység utáni adókedvezmény nélkül számított adókötelezettség összegével. [A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9 százaléka.]
Az adó, az adókedvezmény mértékének változása esetén az adó alanya a megváltozott adómértéket, kedvezménymértéket arra a hónapra vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban a megváltozott adómérték, kedvezménymérték hatályba lép.
Adóalap változása
A kifizetőt terhelő adó alapjaként kell számba venni a rendvédelmi egészségkárosodási járadékot és a honvédelmi egészségkárosodási járadékot, de nem képezi adó alapját az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. (a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény) 11. §-a, 11/B. §-a, és 13. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki.
Kisgyermekes szülők foglalkoztatásával összefüggő szabályok változása
A gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény esetében a kedvezményre jogosító feltételeknek a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének időpontjában kell fennállniuk.
Abban az esetben, ha a munkáltató az 1 vagy 2 gyermekes szülő foglalkoztatásával összefüggő kedvezményt érvényesíti és ezen időtartam alatt keletkezik jogosultság a 3 vagy több gyermeket nevelő szülő foglalkoztatásával kapcsolatos kedvezmény érvényesítésére, akkor a 3, vagy több gyermekre tekintettel érvényesíthető kedvezmény teljes egészében érvényesíthető.
Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás 5 éves időtartamára a foglalkoztatás első három évében az 22 százalékos adómértéknek megfelelő összegű, majd a harmadik, negyedik évben az adómérték 50 százalékával megállapított összegű kedvezményt érvényesíthet a munkáltató.
