Nulla forintért senki számára nem biztosítható a lakhatás Magyarországon, ugyanakkor az államnak kötelessége a szociálisan rászoruló társadalmi réteget a piaci díj alatti bérleti lehetőséggel segíteni – állítja Balla Ákos ingatlanszakértő.

Állami beavatkozásért kiált a zűrzavaros bérlakáspiac – ez a határozott véleménye Balla Ákosnak, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetőjének, a Budapesti Kereskedelmi és Ipari Kamara Ipari Tagozata tagjának.

Az ingatlanszakértő szerint az egykori önkormányzati bérlakásprogram csalásba, lopásba, fosztogatásba fulladt, az önkormányzatok elherdálták ingatlanvagyonukat. A zűrzavarból egy olyan privát bérlakáspiac nőtt ki, mely az utóbbi években nem igazán adózott: azaz a vagyonfelélést a fekete gazdaság váltotta fel. Mivel ezen új piac működése jóindulattal sem nevezhető professzionálisnak, számos jogi, etikai és egyéb anomália jelentkezett. Nincsenek bérleti szerződések, senki nem ad számlát, és nap mint nap megtörténik, hogy a felek összekapnak a kaución vagy a bérlő meglép az utolsó havi bérleti díjjal. Az elszámolási viták miatt a felújításokat jó eséllyel nem végeztetik el az érintett ingatlanokban, ráadásul a bizalomhiány árfelhajtó hatású. Balla Ákos szerint felelőtlen, primitív állapot uralkodik a bérlakáspiacon, ez a káosz hosszú távon mind a bérbeadók, mind a bérlők szempontjából tarthatatlan.

A megoldást abban látja, hogy az államnak egy jól működő, százezres nagyságrendű bérlakásállományt kellene létrehoznia, mellyel indirekt módon kontrollálhatja a bérleti díjakat. Azonnal leszögezi: nulla forintért ma senkinek sem lehet lakhatást biztosítani Magyarországon, arra viszont nagyon is szükség van, hogy a piaci bérleti díj 70 százalékáért juthassanak lakáshoz azok a rászorulók, akik dolgoznak, adót fizetnek, fiatalon most kezdik a pályájukat, elváltként egyedül nevelik gyermekeiket vagy egyéb, olyan élethelyzetbe kerültek, mely indokolttá teszi, hogy az állam a hónuk alá nyúljon.

És hogy honnan lesz százezer bérlakás? Balla Ákos erre is tudja a receptet. Amondó, az államnak használt lakásokat kellene vásárolnia, akár nem fizető devizahiteles, csökkent értékű banki portfóliókra szert tennie. Ez utóbbival egyúttal meg is szabadítaná a bankokat annak a terhétől, hogy embereket kell az utcára tenni, az érintetteknek pedig fel lehetne ajánlani, hogy a piaci ár 70 százalékáért bérelhetik saját lakásukat.

Tagadhatatlan, hogy egyszeri állami forrásbevonásra van szükség, melyet persze idővel ki lehet termelni. Utána viszont úgy kell összerakni a rendszert, mint egy jól működő, önfenntartó, önfinanszírozó, akár egyéb forrásokat is vonzó piaci vállalkozást: a bérleti díjakból például újabb bérlakások vásárlására nyílhat lehetőség.

A témáról részletesen is meghallgathatják Balla Ákost a BKIK Kamarai Napok keretében rendezendő Ipar és Kereskedelem Napján október 18-án a Hungexpo B pavilonjában (1101 – Budapest, Albertirsai út 10.).