Ha a „szabadidő, kultúra és egyház” tárgyú költségvetési tételeket tekintjük, akkor – „GDP-arányosan” – a magyar kormány a legbőkezűbb az Európai Unióban.
Az Eurostat legfrissebb rendelkezésre álló (2015-ös) adatai szerint az unió tagállamainak kormányai összesen közel 153 milliárd eurót fordítottak a szabadidős tevékenységek, a kultúra és az egyházak támogatására; ez az összeg az EU GDP-jének kereken 1 százaléka.
Az 1 százalékos ráta elmarad a szociális védelemre (19,2 százalék), az egészségügyre (7,2 százalék), az oktatásra (4,9 százalék) és a védelemre fordított kormányzati kiadásokétól, de magasabb, mint – például – a környezetvédelmi kiadások 0,8 százaléka.
GDP-arányosan a legtöbbet Magyarország fordította a költségvetésből a szabadidős tevékenységek, a kultúra és az egyházak támogatására: a 730,7 milliárd forintos (240,5 millió euró) összeg a 2015-ös GDP 2,1 százaléka volt. Észtország 2,0 százalékkal a második, Dánia 1,8 százalékkal a harmadik. A lista végén Írország (0,6 százalék), valamint Görögország, Olaszország és az Egyesült Királyság áll (mindhárom 0,7 százalék).
A szabadidő, a kultúra és az egyházak támogatása az összes költségvetési kiadásban Magyarországon 4,3 százalékos súlyt képviselt 2015-ben, ebben a tekintetben csak Lettország (4,4) és Észtország (4,9 százalék) állt előrébb.
Ha az egy lakosra eső abszolút összegeket nézzük, akkor persze változik a kép: a szabadidős tevékenységek, a kultúra és az egyházak kormányzati támogatásából Luxemburgban egy lakosra 1068, Dániában 843, Finnországban 565, Hollandiában 561 euró jutott 2015-ben. Ebben a tekintetben a sereghajtók: Románia (97 euró), Bulgária (106 euró), Görögország (113 euró) és Litvánia (120 euró). Az uniós átlag 299, a magyar adat 240 euró.
