A kormány elfogadta a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030-at, az a magyar turizmus „nagykönyve” lesz – mondta Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a Turizmus Summit 2017 konferencián hétfőn Budapesten.
A magyar turizmus megállíthatatlan, már 2016 is rekordév volt, de az eddigi adatok alapján az idei még ezt is meghaladja majd – mutatott rá Orbán Viktor. Jó esély van, hogy a most bemutatott stratégiával Magyarország elfoglalja méltó helyét a világ turizmusában – jelentette ki a miniszterelnök.
Kijelentette: a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 helyesen fogalmaz, miszerint turizmus elmeséli Magyarország történetét, és az ágazat fejlesztése biztosítja az ország gyarapodását. Szerinte a rendszerváltás után még két évtizedet kellett várni arra, hogy a turizmus megkapja az azt megillető tiszteletet és elismerést, mivel akkoriban „divat volt leszólni, lebecsülni saját hazánkat”.
Orbán Viktor elmondta: a stratégia mellé 828 milliárd forint fejlesztési forrást rendeltek.
A stratégia három fő területet jelöl meg, sportturizmust, kulturális turizmust, és az egészségturizmust, Magyarországot a sport, a kultúra és az egészséges környezet teszi vonzó hellyé – állapította meg. A jövőben a belföldi turizmus felé mozdul el a mérleg, hiszen a bérek nőnek, az infláció nem emelkedik, egyre több pénzük van az embereknek. Elmondta, hogy a V4 országok közös stratégiát fogadtak el arról, hogy az Egyesült Államokban, Oroszországban, orosz utódállamokban, Dél-Koreában, Latin-Amerikában, Indiában, Kínában, és Délkelet-Ázsiában közös régiós kampányt folytatnak.
Orbán Viktor kijelentette: az új stratégiával jó esély van arra, hogy Magyarország elfoglalja méltó helyét a világ turisztikai térképén.
A turizmusban másfél évvel ezelőtt paradigmaváltást hirdettek, megalakult a Magyar Turisztikai Ügynökség, és nekiláttak a 2030-ig terjedő stratégia megalkotásának – monda Guller Zoltán.
A turisztikai stratégia alkalmas arra, hogy 2030-ig zsinórmértékül szolgáljon minden ágazati szereplőnek, a stratégiát a tapasztalt szakemberek javaslataival kiegészítve sok százan írták, azokat elismert külföldi tanácsadók segítségével szintetizálták – mondta az MTÜ vezérigazgatója.”
„Svájci precizitás, magyar virtus – ez a turizmusfejlesztési stratégia” – fogalmazott.
Az MTÜ most első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezte meg az ágazati szereplők részére a Turizmus Summit 2017 szakmai konferenciát, amelyre több mint 1400-an regisztráltak. A turizmus folyamatosan rekordokat dönt, 2010. óta javulnak a turisztikai mutatók. Az új stratégia szilárd alapokra épül, mégis rugalmas a változások befogadására.
Visszahívó vendégszeretet nélkül nincs turizmus, az ágazat szereplőinek vendégként kell tekinteniük minden ide érkezőre. A stratégia elkészült, annak a végrehajtásában is számítanak a területen dolgozókra – mondta Guller Zoltán.
Navracsics Tibor az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa szerint a kultúra nem csak szabadidős tevékenység, annak a turizmussal szoros kapcsolata van. Az európai turizmus nem lehet sikeres a kulturális tartalom és a kulturális együttműködés nélkül, ahogy az európai kultúra sem tarthatja meg előkelő pozícióját a turizmus segítsége nélkül.
Európa elsősorban kulturális nagyhatalom a világpolitikában és a világgazdaságban – mondta. Ezért szerinte a kultúra és kulturális politika szereplőinek egyre szorosabb együttműködése szükséges a turisztikai szakemberekkel.
Az uniós biztos szerint Magyarország kezdeményezhetné egy régiós turisztikai koncepció kidolgozását is. A jövő év Kína és az EU turizmus éve lesz, amiben óriási lehetőség van – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kulturális örökség európai évét 2018-ban ünneplik, ami szerinte kivételes bizonyítási lehetőséget jelent Magyarország számára.
Susanne Kraus-Winkler, az EU-tagországok szálloda és vendéglátó szövetségeinek konföderációja (HOTREC) elnöke kifejtette: Magyarország nagyon aktív a szervezetben, alelnöke Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége korábbi elnöke. Az európai turizmus nő, átlagosan kétszer annyit nőtt, mint más ágazatok – jelezte. Az ágazat éves növekedése tavaly 4 százalék volt Európában, az idei első fél évben pedig 6 százalékos.
Az ágazat versenyképessége a szolgáltatások színvonalától függ, az infrastrukturális fejlesztések nagyon fontosak a városokban és vidéken egyaránt. A képzett munkaerő hiánya a turizmus egyik legnagyobb kihívása lesz a következő tíz évben, az ágazatot sújtó adók az árképzésre negatívan hatnak, tartósan alacsony áfára lenne szükség – mondta a konföderáció elnöke. (MTI)
