A jazidi közösség jogaiért küzdő Nádia Murádnak és Lámia Adzsi Bassárnak ítélte az EP a Szaharov-díjat 2016-ban. Az EP-képviselők uniós határértéket kértek a bizottságtól az ipari transzzsírsavakra, és elfogadták a jövő évi EU-s költségvetéshez fűzött álláspontjukat, amelyben több forrást javasoltak a fiatalok foglalkoztatására, a gazdasági növekedésre és a migráció kezelésére.
A jazidi közösség jogaiért küzdő Nádia Murád és Lámia Adzsi Bassár kapják az EP emberi jogi díját, a Szaharov-díjat 2016-ban – döntött az EP elnöke és a frakcióvezetők. Nadia Murád és Lámia Adzsi Bassár az észak-iraki Kocsó faluból származnak, ahol 2014 nyarán mészárlást hajtott végre az Iszlám Állam, a nőket és gyermekeket elhurcolták és szexuális munkára kényszerítették. Murád és Adzsi Bassár kiszabadultak a dzsihádista szervezet fogságából és azóta az áldozatok megsegítéséért dolgoznak.
Az EU-nak kötelező határértéket kellene felállítania a szív- és érrendszeri betegségek, terméketlenség és Alzheimer-kór veszélyét potenciálisan növelő iparilag előállított úgynevezett transzzsírok kapcsán – mondták az EP-képviselők a szerdai plenáris ülésen elfogadott állásfoglalásban.
Az EP több pénzt fordítana a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére, a gazdaságélénkítésre és a menekültválság kapcsán a harmadik országok segítésére. A 2017-es költségvetésről szóló szavazáson a képviselők elutasították a tanács által javasolt megszorításokat.
Egy kedden elfogadott javaslat szerint a bizottságnak a demokrácia, jogállamiság és az alapjogok vélt sérelme kapcsán végzett tűzoltó munka helyett kötelező erejű mechanizmus révén éves jelentésekben kellene megvizsgálni a tagállamok helyzetét.
A parlament szerdán megszavazta annak az EU-s irányelv tervezetét, amely biztosítaná, hogy a 80 millió fogyatékkal élő európai is hozzáférhessen a közszféra honlapjaihoz és mobilalkalmazásaihoz.
„Bocsássák szabadon a meggyőző bizonyíték nélkül fogva tartott újságírókat” – sürgetik a képviselők egy csütörtökön elfogadott állásfoglalásban. A júliusi puccskísérlet óta legalább 99 újságírót, írót tartóztattak le, 330 sajtóigazolványt vontak be és 100 médiaorgánumot került bezárásra Törökországban.
Az EP-képviselők azt vizsgálták egy hétfői vita során, hogy milyen felelőssége van a vállalatoknak a harmadik országokban elkövetett súlyos emberi jogi visszaélésekkel kapcsolatban. Az EP jelentésében az uniós cégek felelősségteljes magatartását sürgeti.
