Az Egyesült Királyság EU-tagságáról szóló népszavazás volt a fő téma a februári plenáris ülésen, ahol szó volt a migrációról, Schengen jövőjéről, a TISA-ról és az autók károsanyag-kibocsátásáról is.

Egy nappal azután, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közzétette az Egyesült Királyság EU-tagságának reformjára vonatkozó javaslatát, az EP a brit népszavazás kérdéseiről vitázott a szerdai plenáris ülésen. Az EP-képviselők többsége úgy vélte, hogy mind az Egyesült Királyság, mind az unió akkor jár jobban, ha az ország EU-tag marad, míg mások az ország távozását támogatták és nem értettek egyet a reformjavaslatokkal sem.

Az EU-nak túl kell lépnie a „bénító félelmen és megosztottságon” és hatékonyan kell kezelnie a migrációt és menekültáradatot, mondta számos EP-képviselő a holland uniós elnökség képviselőjével és a bizottsággal folytatott keddi vitán. Az EP-képviselők úgy vélték, hogy az Unió külső határainak hatékony védelme elengedhetetlen az útlevélmentes Schengen megőrzéséhez.

Szerdán az EP-képviselők elfogadták a szolgáltatáskereskedelmi megállapodáshoz (TISA) fűzött ajánlásaikat. A parlament szerint olyan egyezmény kell, amely megkönnyíti az uniós cégek hozzáférését a nemzetközi piacokhoz, de garantálja, hogy az EU, a nemzeti és a helyi hatóságok továbbra is alkothatnak jogot a közérdek védelmében.

Elutasították szerdán az EP-képviselők a javaslatot, amely megvétózta volna a dízelautók nitrogénoxid kibocsátási határértékének ideiglenes megemelésére vonatkozó tervet, miután a bizottság egy felülvizsgálati záradékot ígért és bemutatott egy hosszú távú javaslatot az uniós gépjármű-engedélyezési rendszer átalakítására. Az Európai Bizottság szerint a határértékek átmeneti könnyítése az új Hordozható Kibocsátásmérő Rendszerek használatából adódó mérési pontatlanságok és „a jelenleg gyártott dízelautók valós vezetési körülmények közötti teljesítményének rövid távú fejlesztésének műszaki korlátai” indokolják.

Pierre Moscovici adózásért felelős uniós biztos kedden ismertette a Bizottság társasági adózás átalakítására vonatkozó akciótervét. Hétfőn Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke vitázott az EP-képviselőkkel az EKB monetáris politikájáról. Mario Draghi bejelentette, hogy márciusban felülvizsgálják a központi bank pénzügyi politikáját.

A be nem jelentett munkavégzés visszaszorítását célozza az az európai platform, amelynek létrehozásáról a keddi plenáris ülésen döntött az EP. Az EU GDP-jének 18,4 százalékát jelentő feketemunka komoly problémát jelent Európában, negatív hatásait mind a munkavállalók, mind a vállalkozások, mind pedig az állami szektor megérzi.

„Úgy tudjuk kezelni a menekültválságot, ha elődeink nyomdokába lépünk” – mondta Toomas Hendrik Ilves, Észtország elnöke az EP-képviselőknek a keddi plenáris ülésen. Az észt elnök arra kérte a tagállamokat, hogy fogjanak össze a menekültválság megoldása érdekében. Szerdán a nigériai elnök, Muhammadu Buhari szólalt fel a plenáris ülésen, aki arra kérte az EP-képviselőket, hogy nyújtsanak segítséget a Boko Haram terrorszervezet által elrabolt gyermekek megmentésében.

Az Európai Bizottságnak elő kell állni egy új stratégiával a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a nők jogainak védelme érdekében a 2016-2020 közötti időszakra, mondták az EP-képviselők a szerdán elfogadott jelentésükben. A Parlament szerdán a nők ellen nyilvános helyen elkövetett szexuális zaklatás és erőszak problémájáról is vitázott.

Az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatról és az ország piacgazdasági státuszáról vitáztak az EP-képviselők Cecilia Malmström kereskedelemért felelős uniós biztossal hétfőn. Az EP-képviselők úgy vélték, hogy ahhoz, hogy az EU Kínát elismerje teljes jogú piacgazdaságként, lépéseket kell tenni a tisztességtelen versennyel szemben.