Előbb vagy utóbb úgyis új adókat kell kivetni a menekültválság kezelése érdekében – írja Soros György.
Az április 4-én életbe lépett új uniós menekültpolitikának négy alapvető hibája van – írja Soros György a Project Syndicate-en megjelent friss cikkében. A program
- Angela Merkel Törökországgal való megegyezésén alapul, és a német kancellár „erőltette rá” az EU-ra;
- súlyosan alulfinanszírozott;
- nem önkéntes, mivel olyan kvótákat állít fel, amelyekkel sok tagállam szemben áll, a menekülteket pedig olyan országokban telepítené le, ahol ők nem akarnak élni;
- Görögországot de facto egy „karámmá” változtatja, miközben az országnak arra sincsenek meg a megfelelő eszközei, hogy a már ott lévő menedékkérőket ellássa.
Mind a négy problémát kezelni kell – hangsúlyozza Soros. Az Európai Bíróság erre részleges kísérletet tett április 6-i új javaslataival, ezek azonban továbbra is kötelező kvótákon alapulnak. „Ez pedig sohasem fog működni.”
Egy átfogó európai menekültügyi politikának évente 300–500 ezer menekült befogadását kell biztosítani – véli Soros. Ez elég nagy szám ahhoz, hogy a menedékkérőket biztosítsa afelől, hogy elérhetik céljukat, ugyanakkor elég kicsi, hogy napjaink ellenséges politikai klímájában is elfogadható legyen.
A „kereslet és a kínálat” összeegyeztetésére más területeken – például az egyetemi hallgatók vagy a kórházi gyakorlatra jelentkezők esetében – már léteznek bevált technikák. Így például azoknak a menekülteknek, akik konkrét célországba akarnak eljutni, tovább kell várniuk, mint azoknak, akik elfogadják a nekik felajánlott desztinációt. Ez sokkal olcsóbb és kevésbé fájdalmas lenne, mint a jelenlegi káosz.
A terv megvalósítása évente legalább 30 milliárd euróba kerülne. Ez kevesebb, mint a 28 tagállam együttes GDP-jének 0,25 százaléka – hangsúlyozza Soros György, aki szerint csupán a politikai akarat hiányzik.
Előbb vagy utóbb úgyis új adókat kell kivetni a menekültválság kezelése érdekében. A maradék – és nem elegendő – pénzek összegyűjtése helyett egy nagyszabású finanszírozással az EU hathatósabb választ adhatna a kihívásokra és segíthetne abban, hogy a gazdasági–politikai–társadalmi dinamikát az idegengyűlölet kevésbé határozza meg. Hosszú távon ezzel Európa számára kisebb anyagi megterhelést jelentene a menekültválság kezelése.
Erős érvek szólnak amellett, hogy a finanszírozást az uniós büdzsének kellene biztosítania. A globális kamatok történelmi mélyponton vannak, ami kiváló alkalmat jelent, hogy az EU kihasználja AAA-besorolását. Ha az unió hitelt venne fel, azzal a hőn áhított gazdasági élénkítést is szolgálná. Egy növekvő gazdaság pedig könnyebben fogad be új polgárokat – legyenek akár menekültek, akár gazdasági migránsok.
A finanszírozást úgy kell megvalósítani, hogy az minél kisebb ellenállásba ütközzön – írja Soros György, aki emlékeztet: az euróválságra válaszul az EU több pénzügyi eszközt is létrehozott – többek között az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmust (EFSM) –, amelyek gyorsan és kedvező feltételek mellett képesek több tízmilliárd eurót folyósítani.
Hogy a hiteleket vissza tudja fizetni, az EU-nak új bevételeket kell találnia. Új adóbevételek származhatnak az uniós hozzáadottérték-adóból, amelyből már eleve van bevétel, az üzemanyagokra kivetett speciális adóból, amit Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter javasolt, vagy új, a belső turizmusra vagy a vízumokra kivetett adóból (amely utóbbi a terhek egy részét a harmadik országbeli polgárokra hárítaná). Ezeket ugyan nem lehet egyik napról a másikra kivetni, de Brüsszel kötelezettségvállalása megnyugtatná a hitelezőket.
A kérdés már csak az, hogyan lesz meg mindehhez a politikai akarat. Az EU demokratikus értékeken nyugszik. „Úgy vélem, a csendes többség meg akarja tartani az uniót, még akkor is, ha jelenleg egy nem működik jól” – írja Soros, aki szerint a vezetőknek erre a többségre kellene figyelniük.
A menekültválság egzisztenciális fenyegetést jelent Európára nézve. Felelőtlenség lenne, ha az EU amiatt esne szét, mert hiányzik a pénzügyi forrás, amellyel a válság ellenőrzés alatt lenne tartható, az uniós határmenti országokban azonban éppen megfelelő finanszírozás hiánya a sikeres programok legfőbb akadálya. A történelem folyamán a kormányok sokszor bocsátottak ki kötvényeket, hogy a nemzeti szükséghelyzetet kezelni tudják. Mikor máskor kellene kihasználnia az EU-nak az AAA-besorolást, ha nem az életveszély pillanatában? – zárja fejtegetését Soros György.
