2018. február 7. szerda, 10:31
adóeljárás, határidő, Mazars, Kúria
A jövőben az adóhatóság rá lesz kényszerítve, hogy komolyan vegye a határozathozatalra nyitva álló törvényi határidőket, ugyanis a túllép és esetén nem róható ki adóbírság a cégekre. Az adózói oldalon viszont az észrevételek benyújtására kell különösen ügyelni a szigorú határidők miatt – figyelmeztet a Mazars.

Ha az adózó reagálni kíván az adóellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben tett megállapításokra, ezt ún. észrevétel formájában teheti meg. 2018-tól az adózónak már 30 napja lesz rá, hogy észrevételt tegyen, azonban a határidő elmulasztása immár jogvesztéssel jár. Azaz, a késve tett észrevételt a hatóság figyelmen kívül fogja hagyni. Érdemes tehát odafigyelni – olvasható a Mazars legfrissebb adóhírlevelében.

Emellett az új Art. alapján továbbra is 60 nap áll az adóhatóságok rendelkezésére az adóellenőrzés során feltárt adókülönbözet határozatban történő megállapítására. A határidő számítása azonban némileg változott: adózói észrevétel esetén a 60 nap csak az észrevétel beérkezésének napjától indul. A törvényi változások a tavalyi évben indult eljárásokat nem érintik.

Kérdés, hogy mi történik, ha az adóhatóság nem tudja tartani ezt a határidőt? Korábban előfordult, hogy a lefolytatott ellenőrzés megállapításait tartalmazó határozatot az adózók késve, a jogszabályban előírt határidőt jelentősen túllépve kapták kézhez. E gyakorlatnak a végére tehet pontot a Kúria ősszel megjelent határozata. Ez egy utólagos áfa ellenőrzéshez kapcsolódott, ahol a NAV a jegyzőkönyv átadását követően több mint 200 nap elteltével hozott határozatot.

A Kúria ítélete szerint alkotmányos követelmény, hogy a jogszabályban meghatározott határidő leteltét követően ne legyen kiszabható szankció. A tisztességes hatósági eljáráshoz való joghoz hozzátartozik annak biztosítása, hogy az adóhatóság a rá vonatkozó határidőket betartsa. Ugyanakkor a Kúria azt is megállapította, hogy maga adókülönbözet, mely az adózó jogszerűtlen magatartását korrigálja, törvényes. Az adóhatóság így a határidő letelte után sincs attól elzárva, hogy utólagosan állapítsa meg az adót, az adókülönbözetet az adózónak meg kell fizetnie. Ez igaz a késedelmi pótlékra is, mivel általános jogelv, hogy a késedelmes pénzügyi teljesítéshez kamatfizetés kapcsolódik.

A határozat megállapítása úgy összegezhető, hogy az adóhatóság nem róhat ki adóbírságot, ha nem tartja be az adózás rendjében foglalt határozathozatalra nyitva álló határidőt. Az adókülönbözet és a pótlék megfizetése alól azonban ezen az alapon nem mentesülhet az adózó.

Kérdéses ugyanakkor, hogy a Kúria döntése mennyiben lesz hatással a múltban, a határidőt követően kivetett szankciókra. Nem tisztázott, hogy lesz-e lehetősége az adózóknak töröltetni a korábban így felmerült adóbírságokat.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja