A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) komplex smart city szolgáltatási csomagot dolgozott ki, amellyel egyedi, városra szabott megoldást kínál. Ezzel üzleti lehetőséget teremt a kiforrott technológiával, termékekkel rendelkező magyar fejlesztő cégeknek, amelyek képesek intelligens megoldásokat biztosítani a városi működés hatékonyabbá tételéhez.

Andrea Caragliu 2011-ben így határozta meg az „okos város” fogalmát: „a város, amely humán- és szociális tőkébe fektet, valamint tradicionális (közlekedési hálózat) és modern (információs és kommunikációs technológiák) infrastruktúrákba, hogy a fenntartható gazdasági növekedést segítse magas életminőség biztosítása mellett, a környezeti erőforrások bölcs menedzselésével és participációs kormányzással”. (A participációs kormányzás azt jelenti, hogy a városvezetés a helyi magánvállalatok, civil szervezetek és városlakók bevonásával közösen tervezi, fejleszti tovább városát.)

Ebből a megfogalmazásból már sejthető, mennyire komplex rendszert alkot egy okos város, mely hagyományosan hat alappillérre épül:

  • okos városvezetés,
  • okos gazdaság,
  • okos mobilitás,
  • okos környezet,
  • okos emberek és
  • okos életmód.

Az okos város ráadásul egy dinamikusan fejlődő koncepció, tehát nincs és nem is lehet egyetemes definíciója vagy végpontja, inkább egy folyamatként képzelhető el, melynek során városaink élhetőbbé és alkalmazkodóbbá válnak, így gyorsabban tudnak reagálni az újabb és újabb kihívásokra. Ahogy Lánszki Regő építész, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) smart city szakértője fogalmaz: „A cél, hogy minél kényelmesebben, költséghatékonyabban és tudatosabban tudjunk működtetni egy várost. Ezzel ma már kötelező foglalkozni, hiszen az urbanizáció olyan szintet ért el, hogy könnyen eljuthatunk egy töréspontig, amely után a települések már nem képesek hatékonyan üzemelni, és veszélybe kerül a normál városi működés is.”

Smart city szolgáltatási csomag: háromszor hármas tagolás

Természetesen minden város egyedi és különleges, így eltérő fókuszú „smart-programot” valósítanak meg. Ezt felismerve dolgozta ki az MNKH komplex smart city szolgáltatási csomagját.

A városfejlesztési projektek három fő érintett szereplője:

  • az önkormányzatok,
  • a lakosság és
  • az üzleti szféra képviselői.

A fejlesztési területek ugyancsak három fő csoportba sorolhatók:

  • földfelszín alatti (ilyen az infrastruktúra egy része, például a csatornarendszer),
  • földfelszíni (például épületek), illetve
  • a felszín feletti fejlesztések (utóbbi a „digitális felhőre” utal).

Az idő dimenziója mentén ugyancsak hármas a tagolás, amelynek elemei

  • az előkészítő,
  • a tervezési és
  • az üzemeltetési szakasz,

ezek mindegyikében aktívan részt vesznek a partnervállalkozások is.

A háromszor hármas tagolással az MNKH szakemberei egy folyamatosan bővíthető mátrixot kívántak létrehozni, amelynek minden eleme egy-egy magyar vállalkozás vagy technológia, és amelynek alapján egyedi csomagok alakíthatók ki.

A megoldáscsomagról Oláh Zsanett, az MNKH vezérigazgatója a következőket mondta: „Az utóbbi években több olyan magyar innovatív kezdeményezés született, amely illeszkedik a smart city elképzelésbe. Éppen ezért összegyűjtjük azokat a mikro projekteket, amelyek illenek a megvalósítás koncepciójába, így integrált megoldásként proaktívan ajánlhatjuk ki azt külföldi partnereink számára. Fő feladatunk felkutatni azokat a célpiacokat, ahol a megoldások versenyképesek lehetnek, legyen szó Dél-Amerikáról, Afrikáról vagy épp a Távol-Keletről.”

A Kereskedőház folyamatosan keresi azokat a cégeket, amelyek versenyképes megoldásokkal, termékekkel, technológiákkal rendelkeznek, de előfordul az is, hogy konkrét üzleti lehetőséghez keresnek új magyar céget. A magyarországi szereplők nem csak a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolódnak be, de az MNKH részt vesz a koncepció- és stratégiaalkotásban is. Jó példa erre Ulánbátor, ahol az ottani városfejlesztési ügynökség egy komplex stratégia kidolgozására kérte fel az MNKH-t, vagy éppen Brazília, ahol a víztisztítás fejlesztésére a Kereskedőház nem csak szolgáltatást ajánlott, de segített feltérképezni a további lehetőségeket is, vagy az a szudáni projekt, amelynek keretében egy magyar cég napelemes közvilágítási rendszert telepített egy 20 km-es útszakaszra.

Mivel a Kereskedőház kiemelt szerepet tölt be a Digitális Exportfejlesztési Stratégia végrehajtásában, a következő hónapokban arra koncentrál, hogy feltérképezze, milyen digitális megoldásokra van igény az egyes országokban. A versenyképességi faktort figyelembe véve a smart city mellett két másik koncepciót is kialakítottak: a „Build the city” egy városrész, egy épület megtervezésétől a kivitelezésig tart, a „Safe city” középpontjában pedig elsősorban az adatbiztonság, a határvédelem áll.