A bejrúti robbantás-sorozat, az orosz repülőgép elleni merénylet és a párizsi terrortámadás megerősítette: a terrorizmus általi fenyegetés új, veszélyesebb szakaszába érkezett – írja Richard M. Haas, a Council on Foreign Relations elnöke, George W. Bush korábbi különmegbízottja.
Ahhoz, hogy a világ megfelelhessen az Iszlám Állam által támasztott kihívásra, több területen, komoly lépésekre van szükség – írja Richard M. Haas, a Council on Foreign Relations elnöke a Project Syndicate-en megjelent, „Párizs után” című cikkében.
Az egyik a katonai: fokozni kell az Iszlám Állam katonai eszközei, olaj- és földgázkitermelő telepei és vezetői elleni támadások intenzitását, amit szárazföldi csapásokkal is támogatni kell. Ehhez nem könnyű partnereket találni – ismeri el a szakember, aki korábban az USA külügyminisztériumának tanácsadójaként is dolgozott. Az iraki hadsereg kudarcot vallott, az Irán által támogatott milíciák pedig csak rontanak a helyzeten, sikerrel leginkább a kurd csapatokkal és egyes iraki, illetve szíriai szunnita törzsekkel való együttműködés kecsegtet. A katonai lépéseknek kollektíveknek kell lenniük. Ez lehet egy „informális” koalíció, amely az Egyesült Államok, Franciaország, az Egyesült Királyság és egyes arab államok mellett – megfelelő körülmények közepette – akár Oroszországot is magába foglalhatja, de a katonai csapások végrehajthatóak a NATO vagy az ENSZ égisze alatt is.
A katonai lépéseket diplomáciai erőfeszítéseknek kell kísérniük. Aszad szíriai elnök az Iszlám Állam „toborzó eszköze”, ezért távoznia kell, de a következő kormánynak meg kell akadályoznia, hogy az Iszlám Állam – miként azt Líbiában – kihasználja a politikai vákuumot.
A politikai változás orosz és iráni támogatással is elérhető; rövid távon az egyik lehetőség egy koalíciós kormány felállítása lehet, amelyet továbbra is az alavita kisebbség egy képviselője vezet. Idővel aztán létrejöhet egy szélesebb képviseletet is, bár másfél éven belül teljesen valószínűtlen, hogy általános választásokat lehessen kiírni. Szíria semmilyen tekintetben nem „normális állam”, idővel egy enklávékból vagy kantonokból álló Szíria lehet életképes megoldás.
Egy hatékony stratégiának Haass szerint része az is, hogy segítik Törökországot abban – illetve nyomást gyakorolnak rá annak érdekében –, hogy feltartóztassa az Iszlám Államhoz csatlakozó újoncok áradatát. Törökországnak, Libanonnak és Jordániának nagyobb pénzügyi támogatásra van szüksége, hiszen a menekültáradat terhei ezekre az országokra nehezednek elsősorban. Az arab és muszlim vezetőknek pedig segíteniük kellene az Iszlám Állam víziójának lerombolását, „működésének” delegitimációját.
A belpolitikának is megvannak a maga feladatai. A fokozott fenyegetéshez igazodva a határok védelmét is meg kell erősíteni. A fenyegetés és a konkrét támadás a társadalomtól nagyobb rugalmasságot követel, és meglehetős valószínűséggel megköveteli majd a magánélet és a kollektív biztonság közötti egyensúly újraértelmezését is.
Mindezeken túl szükség van egy adag realizmusra is – teszi hozzá Haass. Az Iszlám Állam elleni háború ugyanis nem hagyományos háború. Az Iszlám Államot belátható időn belül nem lehet szétrombolni, hiszen legalább annyira tekinthető egy hálózatnak, illetve eszmének, mint szervezetnek, illetve egy de facto államnak, amely egy területet a természeti erőforrásaival egyetemben ellenőrzése alatt tart.
Az Iszlám Állam általi fenyegetés mindazonáltal drámai mértékben csökkenthető tartós, összehangolt erőfeszítések révén – szögezi le cikke végén a Council on Foreign Relations elnöke.
