Remek ötlet, kitartás, bátorság, tőke – ha ezekből csak egy is hiányzik, kezdő vállalkozás ne vágjon bele a bizniszbe – vallja Rétfalvi-Kurucz Alexandra, a Fivosz Gasztro Bizottságának elnöke.

Kétszeresen is „hazai pályán” beszélgettem Rétfalvi-Kurucz Alexandrával. A helyszín egy budapesti bevásárló-központ trendi kávézója. Hol máshol találkozhatnánk gasztronómiai szakemberrel? Ráadásul Alexandra cége a referenciái között sorolja fel a nemzetközi kávéház-láncot. Ez egyáltalán nem meglepő, hiszen a konyhatechnológiával is foglalkozó magyar vállalkozás segített eligazodni a hazai jogi és egyéb útvesztőkben a kávés multinak.

Hétköznap délelőtt van, mégsincs szabad asztal, mintha a tömeg is igazolná, hogy Magyarországon, de főleg Budapesten tombol a gasztronómiai forradalom. Alexandra ezen kicsit finomít, szerinte találóbb kifejezés az új áramlat. Tény: az utóbbi egy-két évben mind többen adják a fejüket gasztronómiai vállalkozásra.

A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége a rá jellemző lendülettel igyekszik napra készen figyelni a piaci mozgásokat – az új (és persze a régebbi) vállalkozások életét gasztro vonalon is támogatja. Kovács Patrik, a Fivosz elnöke tavaly májusban vetette fel Alexandrának, hogy szüksége lenne munkájára, s hamarosan be is választották a szövetség elnökségébe.

Összehozta a csapatot

Rétfalvi-Kurucz Alexandra korábban rengeteg üzlet engedélyeztetését és nyitását kísérte végig, pontosan ismerte, hogy milyen alapvető gondokkal szembesülnek, akik hasonló vállalkozásokba kezdenek. Alexandra korábban is segített a siker felé vezető úttal kapcsolatban tanácsokat adni – így egyértelmű volt, hogy a Fivoszban a szakértelmét, tapasztalatát szervezett formában is érdemes „hasznosítani”. Elnökségi tagként azon dolgozott, hogy megalakuljon a Gasztro Bizottság, amelynek tagjai minden Fivosz-tagnak egy alkalommal 30 perces díjmentes tanácsadással szolgálnak. A munka tavaly novemberben kezdődött, s Alexandra szerint akkora az érdeklődés, hogy idén mindenképpen bővíteni kell a jelenleg négy fős csapatot.

A bizottság alelnöke Oszlánczi Réka, egy palacsintás étterem tulajdonosa, aki bebizonyította, hogy minden jó s olykor meghökkentő ötletre is találni vevőt. Neki például Miskolcon jött be a vállalkozása. Réka üzemeltetéssel kapcsolatos kérdésekben tud segíteni a vendéglátásban érdekelt vállalkozásoknak.

Alexandra Papp Andrást is megnyerte az ügynek. Ő egy üzletlánc ügyvezetőjeként a kereskedelmi tanácsadásban segít. Természetesen a jogi tanácsok is nagyon fontosak, ezért dr. Csurgay András Zsolt tájékoztatja az érdeklődőket az üzletnyitással és a működtetéssel kapcsolatos jogi tennivalókról.

Romantikus terület, de nem minden csillog-villog

A tanácsokra azért is nagy szükség van, mert Alexandra szerint kevesen tudják, és még kevesebben hiszik el, hogy Magyarországon a vendéglátás az egyik legkockázatosabb terület, ahol a kezdő vállalkozások bedőlési aránya igen nagy. Sokan úgy érzik, hogy ezen a „romantikus” területen minden csillog-villog. Még többen abban bíznak, egy éven belül meggazdagodnak, és jó néhányan el sem hiszik, hogy mennyi időt és energiát kell befektetni az üzletbe. Volt, aki úgy érkezett a tanácsadásra, hogy váltani akart, mert elege volt a közszférából, hiszen ott napi nyolc órát kellett robotolni. Leesett az álla, amikor meghallotta, hogy a vendéglátásban ennél sokkal több a meló, nincs szabad hétvége, s a nyaralást egy időre el lehet felejteni.

Ha valakinek nincs eredeti ötlete, sok jóra nem számíthat, a piac könyörtelen, s ezen a piacon csak az elsők futhatnak be igazi sikert. Mindig vannak divathullámok. Budapesten például felfutottak a romkocsmák, bejött a népnek a sok hamburgerező, trendi lett kézműves söröket rendelni, házi süteményeket kóstolni. Mivel a kínálat óriási, a kereslet pedig véges, nem érdemes pusztán felülni egy hullámra és lemásolni a szomszédot. Ha nincs valami plusz, amivel ki lehet tűnni a versenytársak közül, akkor nem sokáig terem babér.

S ha már a versenytársakat említem. Alexandra úgy látja, a Fivoszban épp az visz előre, hogy a versenyszellemet megtartva nem földbe taposandó konkurenciát látnak a másikban, hanem olyan vállalkozót, akivel sok mindenben érdemes összefogni. A bizottságban azt vallják, a magyar gasztro kultúra színvonalának emeléséhez közös koncepció és stratégia kell. Természetesen jól képzett szakemberek kellenek leginkább. A vendéglátásban egyre többen bukkannak fel olyanok, akiknek homlok egyenest más a végzettségük. Igaz, sok mindent meg lehet tanulni, de nem kell szégyellni, hogy bevegyük az üzletbe a területhez legjobban értőt.

Kudarc után sem dől össze a világ

Magyarország abban sem Amerika, hogy nálunk az első kudarc után azt gondolja a vállalkozó, hogy összedőlt a világ, nem hisz abban, hogy meg lehet teremteni az esélyt a második próbálkozásra. A kitartás fontos, de a piacot figyelve tisztában kell lennünk azzal, hogy lehet olyan helyzet, amikor a piac nem fogadott el minket, s minden további hónap csak a pénzünket viszi el. Egy új vállalkozás elindítása után fél évvel mindenképp mérleget kell vonni.

Az is naivitás, hogy egy-két millióval bele lehet vágni a gasztro bizniszbe. Bár Alexandra nem szívesen mond összeget, hiszen ezernyi dolog befolyásolhatja egy üzlet költségeit, abban maradunk, hogy 10 millió forintos alaptőke nélkül nem kecsegtető a helyzet. Alexandra biztos benne, hogy a vállalkozás sikeréhez elengedhetetlen a folyamatos megújulás képessége, a tanulás, a tapasztalatok átadása, a másik segítése.

Hármas cél az idei évre

A Fivosz Gasztro Bizottságának elnökeként Rétfalvi-Kurucz Alexandra 2016-ra hármas célt tűzött maguk elé: szeretné, ha minél ismertebb lenne a munkájuk, bővíteni akarja az információs hálózatot, valamint igyekeznek minél több szakembert megnyerni az ügynek. Így érhetnék el, hogy a Fivoszhoz különböző szakterületekről csatlakozott vállalkozók összefogjanak, és közös munkával hozzanak létre egyre több életképes és színvonalas gasztronómiai céget is.

Nem kis falat, az egyszer biztos!

Szerdahelyi Csaba