2018. március 28. szerda, 08:30
GVH, kartellezés, bírság
A GVH az általa indított eljárásokban az érintett vállalkozások előző évi nettó árbevételének tíz százalékáig terjedő bírságot is kiszabhat – hívja fel a figyelmet dr. Kocsis Márton, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közleménye alapján egyes eljárásokban a bírság alapjául szolgáló kiinduló összeg akár háromszorosára is nőhet. Az érintett ügyek a versenykorlátozó megállapodások, erőfölénnyel vagy jelentős piaci erővel való visszaélés, tehát a klasszikus antitröszt eljárások lesznek. Ennek eredményeképp nagymértékben megnövekedhetnek a vállalkozásokra kiszabott bírságok összegei.

Milliárdos bírságokat is kiszabhat a GVH

A versenyfelügyeleti bírság kiszabásának célja az, hogy a vállalkozásokat visszatartsa a tisztességtelen piaci magatartástól, és egyúttal megteremtse a gazdasági verseny tisztességét. A büntetésen túl a speciális és a generális prevenció is célja, azzal, hogy arányos, de érzékelhető anyagi hátrányt okoz a jogsértő cégeknek. Emellett a bírság összegének alkalmasnak kell lennie arra is, hogy a vállalkozás számára a jogsértő magatartásért megfelelő büntetést helyezzen kilátásba, ami a jogsértés gazdasági jelentőségét is kifejező szankció alkalmazását teszi szükségessé. A bírság összegének ösztönző hatást kell gyakorolnia, hogy mind az adott vállalkozást, mind pedig a hasonló helyzetben lévő vállalkozásokat visszatartsa a (további) jogsértések elkövetésétől, úgy, hogy egyben megerősítse a jogkövető vállalkozásokat abban, hogy a tisztességes üzleti magatartás a helyénvaló. Ez a cél pedig csak olyan mértékű bírsággal valósítható meg, amely a versenyjogsértést megvalósító vállalkozásnak érezhető megterhelést jelentő anyagi hátrányt okoz.

„A GVH az általa indított fogyasztóvédelmi eljárásokban az érintett vállalkozások előző évi nettó árbevételének tíz százalékáig terjedő bírságot is kiszabhat. Fontos, hogy ez nem csak elvi lehetőség, 2012 és 2016 között a GVH összesen több mint harminc milliárd forintnyi bírságot szabott ki, amelyek közül kiemelkedő a bankszövetség 4 milliárd összegű büntetése a közös adatbázis üzemeltetése révén előálló információs kartell miatt” – mondta el dr. Kocsis Márton, a CHSH Dezső és Társai Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

A bírságok összege sok tényezőtől függ

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (Tpvt.) szóló törvény értelmében a bírság összegét az eset összes körülményeire –így különösen a jogsérelem súlyára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértéssel elért előnyre, a jogsértő piaci helyzetére, a magatartás felróhatóságára, az eljárást segítő együttműködő magatartására, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, gyakoriságára – tekintettel kell meghatározni. A jogsérelem súlyát különösen a gazdasági verseny veszélyeztetettségének foka, a végső üzletfelek érdekei sérelmének köre, kiterjedtsége alapozhatja meg.

Ez természetesen csak egy példálózó felsorolás, tehát nem zárja ki más szempontok figyelembevételét. A felsorolt körülmények mindegyikének értékelése, figyelembe vétele nem szükséges minden esetben, csak akkor, ha az eset releváns körülményei közé tartozik.

Ebből kifolyólag a vállalkozásoknak számolniuk kell azzal, hogy versenyjogi jogsértés esetén jelentős, növekvő mértékű szankciókkal találhatják szembe magukat. A bírságközlemény az említett szigorított bírságszámítási szabályokon kívül számos olyan új lehetőséget is bevezetett, amelyek igénybevételével a vállalkozások jelentősebb mértékben csökkenthetik a velük szemben kiszabandó bírság összegét.

„Erre példa a Vj/16/2017 számú kötelezettségvállalással zárult ügy, ahol az OTP fogyasztói kompenzációt, valamint oktatási célú kommunikációs kampányt vállalt annak érdekében, hogy elkerülje a bírság kiszabását” – ismertette dr. Kocsis Márton. Az ügy hátterét a hitelkártyák kamatmentes periódusa, illetve a türelmi idő leteltével történő visszafizetésre vonatkozó tájékoztatás képezte. A bank vállalta, hogy közel 11 ezer fogyasztó részére visszatérít több mint 19 millió forintot, a hitelkártyák után felszámított kamatokból, és televíziós illetve minimum négyhetes online kampányt indít, amelynek célja a pénzügyi kultúra, a fogyasztói tudatosság és a felelős döntéshozatal fejlesztése, valamint a hitelkártyákkal kapcsolatos főbb tudnivalókról szóló tájékoztatás. Ebben a kampányban egy legalább két évig fenntartandó honlapot is népszerűsítenie kell, mely felület oktatási célokra szolgál a különböző korú és tájékozottságú fogyasztók részére (idősek, diákok, stb.) Ezen megállapodás alapján bírság kiszabására nem került sor, de látható, hogy még a kötelezettségvállalás is jelentős terheket ró a gazdálkodóra.

Az új közlemény által elérni kívánt célok és eredmények meglátásunk szerint az előző közlemény alkalmazásával is megfelelően elérhetőek voltak, lettek volna. Úgy tűnik, hogy a bírság kiszámítása körében is bonyolultabb fogalomrendszert fog használni a GVH, megnehezítve ezzel a bírság lehetséges összegének előrejelzését. Az enyhítő és súlyosító körülmények Közleménybe való beépítése viszont pozitív változás. A GVH széles körű mérlegelést alkalmazva az eddigiekhez képest drasztikusan megnövelheti a bírság összegét.

„Mindenesetre a tetemes összegű bírságokra, illetve a súlyos költségekkel járó kötelezettségvállalásokra is tekintettel fontos, hogy tisztában legyünk a GVH joggyakorlatával, ezért a legkisebb kétség esetén is ajánlott szakértő segítséget kérni” – emelte ki a CHSH Dezső szakértője.

A Versenyjog rovat támogatója: Gazdasági Versenyhivatal

Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja