Az idei első negyedévben a magyarországi beruházások volumene harmadával haladta meg az egy évvel korábbit. Bár a növekedésben az is szerepet játszott, hogy egy évvel korábban csökkent a mutató, így volt honnan nagyot bővülni, ugyanakkor a vállalkozások és az uniós fejlesztések is felpörögtek.
A magyarországi beruházások volumene az idei első negyedévben 34,1 százalékkal, ezen belül a gép- és berendezésberuházásoké 25, az építési beruházásoké 49 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A gyarapodáshoz hozzájárult az alacsony bázis is: 2016 első három hónapjában a beruházások volumene 9,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Ugyanakkor a beruházások bővülésében nagy szerepet játszott, hogy a vállalkozások kapacitásnövelő beruházásainak élénkülése mellett a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus elindított projektjeinek tényleges megvalósítása is nagyobb lendületet vett. A beruházási teljesítmény a beruházások hattizedét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 40, a költségvetési szerveknél 31 százalékkal bővült.
A nemzetgazdaság legtöbb területén emelkedett a beruházási aktivitás. A nagyobb súlyú területek közül a leginkább az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye nőtt (56 százalékkal), ahol a lakásépítések és az üzleti célú ingatlanfejlesztések egyaránt növekedtek. A szállítás, raktározás beruházásainak volumene – elsősorban az uniós forrásból finanszírozott útépítések és -felújítások újbóli megindítása következtében – 48 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A nemzetgazdasági beruházások több mint harmadát képviselő feldolgozóipar fejlesztései – a 2016 második negyedévétől tartó expanzió folytatásaként – 32 százalékkal bővültek. A 13 részterület közül 10-ben emelkedtek a fejlesztések, a legnagyobb mértékben a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területén. Kiemelkedően növekedett a volumen a gyógyszergyártásban, az élelmiszer, ital, dohánytermék, valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása területén is. Az ipari termelésben jelentős szerepet betöltő járműgyártás beruházásai ugyancsak erőteljesen bővültek.
A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye – három negyedévi növekedés után –ismét nőtt (32 százalékkal), mindenekelőtt áruház-korszerűsítések, -átépítések és -felújítások eredményeképpen. A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai – főként mezőgazdasági munkagépek (traktorok, kombájnok, permetezőgépek) beszerzései következtében – 46 százalékkal gyarapodtak.
A nemzetgazdaság kisebb súlyú területei közül a beruházások kiemelkedően emelkedtek – elsősorban a kőolajkutatások próbafúrásainak tárgyidőszaki ráfordításai miatt – a bányászat, kőfejtés területén (több mint négyszeresére), valamint – főként a lízingtársaságok megugró gépjárműbeszerzései következtében – az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben (67 százalékkal).
A nagyobb részt közösségi finanszírozású területek közül a beruházások – elsősorban az EU-forrásból történő fejlesztések újbóli megindulása következtében – a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén (17 százalékkal) és az oktatásban (53 százalékkal) nőttek, ugyanakkor a humán-egészségügyi, szociális ellátásban 7,8 százalékkal mérséklődtek.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a szállodaépítések és -felújítások, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén a versenysporttal kapcsolatos nagyberuházások segítették a beruházási volumen (38, illetve 31 százalékos) emelkedését. Az építőipari fejlesztések – részben a termelésbővülés hatására – 16 százalékkal növekedtek. Az információ, kommunikáció beruházási teljesítménye 14 százalékkal bővült, amiben távközlési berendezések beszerzése és kábelhálózatok bővítése is szerepet játszott.
