A Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának keretében megjelent „Az alapellátás és népegészségügy rendszerének átfogó fejlesztése – alapellátás fejlesztése” című (EFOP-1.8.2-17) felhívás.

A konstrukció átfogó célja, hogy javuljon a lakosság egészségi állapota, növekedjen a születéskor várható élettartam és az egészségben eltöltött életévek száma, a fejlesztés járuljon hozzá az alapellátás prevenciós fókuszú áthangolásához, és ezáltal a lakosság egészségtudatosságának növeléséhez, valamint a megelőzéssel kapcsolatos területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez – olvasható a hivatalos pályázati portálon megjelent felhívásban.

A támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 6,13 milliárd forint; a forrást az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. Egy pályázat maximum 150 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat; a kormány 45–50 támogatott támogatási kérelemre számít.

Támogatási kérelmet nyújthatnak be:

  • háziorvosi praxis által ellátott egészségügyi alapellátási feladatért felelős önkormányzat, vagy ezek társulása, vagy általa üzemeltetett, legalább 50 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság (önálló támogatást igénylőként);
  • háziorvosi praxis üzemeltetője vagy az üzemeltetők konzorciuma.

Mire fordítható a támogatás?

  1. Praxisközösségi működés koordinációs feladatainak ellátása, ami a szakmai feladatokon túl magában foglalja a praxisközösség tagjainak rendszeres találkozóit, és ezek dokumentálását.
  2. Ellátási rend kidolgozása a praxisközösségi működésen belül.
  3. Többletszolgáltatások nyújtásának szabályozása.
  4. Lakossági egészség-állapot és szükségletfelmérés a praxisközösség által ellátott lakosság körében.
  5. Praxisközösségre vonatkozó fejlesztési és működési terv elkészítése, mely tartalmazza: szolgáltatási terv elkészítését és éves felülvizsgálatát; kompetenciafejlesztési terv elkészítését és éves felülvizsgálatát; tárgyi eszköz fejlesztési terv elkészítése (a támogatási kérelemben tartalmazottakon túl).
  6. Rendszeres együttműködés, különös tekintettel az egységes kliensutak kidolgozására, a következő, járáson belül található szereplőkkel, többek között: járóbeteg-szakellátók, egészségfejlesztési irodák, szociális ellátók, otthoni szakápolást nyújtó szolgáltatók, a területen működő közforgalmú gyógyszertárak.
  7. A következő népegészségügyi szolgáltatások biztosítása kiemelten a krónikus, nem fertőző megbetegedésekre vonatkozóan: egyénre szabott egészségállapot-felmérés, egyénre szabott életmód tanácsadás, prevenciós rendelés biztosítása a lakosság részére, szervezett szűrésekre való mozgósítás és felvilágosítás.
  8. Gondozási feladatok népegészségügyi szemléletű, egyénre szabott ellátása.
  9. A praxisközösségi dolgozók praxisközösségi tevékenységéhez kapcsolódó képzési programokon való részvétele.
  10. Mentálhigiénés támogatás a praxisközösségben dolgozók számára.
  11. Az EFOP-1.8.0-VEKOP-17 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” felhívás keretében kidolgozott lakossági célcsoport részére szóló tájékoztató kiadványok terjesztése.

Helyzetkép

A felhívás indokoltsága és célja című részben az alábbiakat olvashatjuk:

A magyar lakosság egészségi állapota jelenleg elmarad a Magyarország társadalmi-gazdasági fejlettsége alapján elvárható szinttől. A daganatos és szív-érrendszeri betegségek mellett a mentális megbetegedések előfordulása is nagyarányú, mely tényezők összességében nagy betegségterhet jelentenek az ország számára. A felsorolt betegségek jelentős hányada vezethető vissza a helytelen életmódra, ezért a lakosság egészségmagatartásában jelentős javulást kell elérni, és ehhez biztosítani szükséges a megfelelő fizikai-, társadalmi-, gazdasági- és jogi környezetet. A háziorvosok jelentős része 60 év feletti (38 százalék), a 40 év alatti orvosok aránya rendkívül alacsony (17 százalék), a betöltetlen praxisok számának emelkedésével összevetve szakemberhiány jellemzi a területet.

Az alapellátás az egészségügyi ellátórendszer egyetlen olyan szegmense, amely kapcsolatot képes tartani a lakosság egészével, ezért az ellátási rendszer ezen a szintjén lehet a lakosság egészségmagatartását a leghatékonyabban befolyásolni, ezen az ellátási szinten a gyakorlatban is megvalósulhat a lakosság számára a közel azonos színvonalú szolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés. A háziorvosi praxisokban történik a legtöbb orvos-betegtalálkozás, ami a betegellátás mellett lehetőséget adhat betegségmegelőzésre is, azonban idő, forrás, tapasztalat, motiváció hiányában hatékony intervencióra csak eseti jelleggel kerül sor.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL