Elfogadta az országgyűlés a korábban beterjesztett jelentős NETA- (népegészségügyi termékadó) változtatásokat. Az új szabályozás átlagosan 20 százalékkal emeli meg a NETA fizetési kötelezettséget. Ennek árhatása azonban eltörpül amellett, hogy a népegészségügyi termékadó fizetési kötelezettség a jövőben a gyümölcspárlatot, és a gyógynövénytartalmú, a hétköznapi életben gyomorkeserűkként is ismert alkoholos italokat is terheli mostantól – írja dr. Falcsik István, az RSM Hungary vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás részlegének üzletágvezetője.

A NETA változás termékkörökre lebontva az alábbiak szerint alakul:

A gyümölcspárlat és a gyógynövény tartalmú alkoholos italok is NETA kötelesek lesznek

A fenti emelés eltörpül, a legjelentősebb és vélhetően a legnagyobb árfelhajtó hatást kiváltó intézkedés mellett, mely szerint a NETA fizetési kötelezettség a jövőben terheli a gyümölcspárlatot, valamint a gyógynövény tartalmú a hétköznapi életben gyomorkeserűkként is ismert alkoholos italokat is. Őket ugyanis az eddigi szabályozás megkímélte a Népegészségügyi Termékadó fizetése alól – írja friss bejegyzésében dr. Falcsik István, az RSM Hungary vám-, jövedéki és termékdíj tanácsadás részlegének üzletágvezetője.

Az a tény, hogy a pálinka bekerült a NETA köteles termékek közé, olyan pofonként érheti a pálinkát, ami után a másikat a fal adja. A fenti táblázatból látható, hogy 45 térfogatszázalékig 850 Ft/liter, azt meghaladóan 1100-Ft/liter az új adó mérték, amely a korábbiakhoz képest nem jelent jelentős emelkedést, de ha azt vesszük alapul, hogy a pálinka esetében eddig egyáltalán nem kellett NETA-t fizetni, akkor már jelentős tehernövekedésről van szó.

A pálinka nem az egyetlen termék, amelynek adója elvi alapon tovább emelkedhet

Az utóbbi időben a pálinkára rossz idők járnak, az EU egyfajta pofozógépként funkcionál a közterhek szempontjából. Kezdődött a probléma a jövedéki adóval, melynek hazai alkalmazásával nem volt kibékülve az EU jelezve, hogy a pálinka pozitív megkülönböztetése a jövedéki adóztatás során nem járható út. Eleget téve az EU elvárásának a pálinka is beállt sorba, és jövedéki adó kötelessé vált. A NETA egy újabb teher, amely eddig nem volt, és ez is az EU hatékony közbenjárásának köszönhető. A pálinkafogyasztók ebből mindössze annyit érzékelhetnek, hogy drágább és drágább a termék a polcokon.

Korábbi bejegyzésemben már jeleztem, hogy van kettő olyan adófajta, amelyre érdemes hosszútávon odafigyelni, ugyanis ezek elvi alapja lehetővé teszi folyamatos emelkedésüket. Az egyik ilyen a környezetvédelmi termékdíj, a másik a szóban forgó népegészségügyi termékadó.

Ki az, aki megkérdőjelezi, hogy a környezetet szennyező anyagokra adót kell kiszabni, és ki az, aki ne alkalmazna adót azokra az élelmiszerekre, melyek nem támogatják az egészséges életmódot? A pálinka mellett kevés figyelmet kapnak a változtatással érintett azon a termékek, melyek eddig gyógynövény tartalmuk miatt estek ki a NETA látóköréből. Ennek is vége, és az intézkedés, a közkedvelt gyomorkeserűket is érinti.

A kérdés most már csak annyi, hogy a pofon, amit a pálinka kapott, felér-e egy olyan kiütéssel, amely jelentősen csökkenti a fogyasztását, vagy a „fekete főzés” bázisát növeli?