Januárban az ipari termelés volumene 6,5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés elsősorban annak volt köszönhető, hogy idén kettővel több munkanap volt, mint tavaly, e nélkül az ipar teljesítménye csak 1,6 százalékkal haladta volna meg a 2016 januárit.
Az ipari export volumene 8,6 százalékkal haladta meg januárban az egy évvel korábbit. A feldolgozóipari exportértékesítés több mint felét kitevő két alág közül a járműgyártás kivitele 8,5 százalékkal emelkedett. A másik meghatározó alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásának külpiaci eladásai 4,4 százalékkal növekedtek. Az ipar belföldi értékesítése 7,6 százalékkal, ezen belül a feldolgozóiparé 2,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 3,6 százalékkal emelkedett 2016 azonos hónapjához képest. Az új belföldi rendelések 6,7 százalékkal csökkentek, míg az új exportrendelések 5,1 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány 2,1 százalékkal meghaladta a 2016. januárit. Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 2,4 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,8 százalékos létszámnövekedés mellett következett be. 2016 januárjához képest az ipari termelés Magyarország minden régiójában nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülést Észak-Magyarországon (10,3 százalék), a legkisebbet Közép-Magyarországon és Észak-Alföldön (4,3 százalék) regisztráltuk.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül csupán kettőben csökkent a termelés, a többi alágban 0,9 és 28 százalék közötti mértékben növekedett a volumen az előző év azonos hónapjához képest. A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelés 29 százalékát adó járműgyártás kibocsátása 8,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A két meghatározó – az alág kibocsátásának együttesen 96 százalékát adó – alágazat közül a közúti gépjármű gyártása 3,9, míg a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 11,6 százalékkal nőtt.
A második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelésből 12 százalékkal részesülő számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 4,9 százalékkal emelkedett. Az iparág két legnagyobb alágazata közül a jelentősebb, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 19,8 százalékkal nőtt, míg a kisebbik, a híradás-technikai berendezés gyártása 0,7 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés egytizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,1 százalékkal növekedett. Az alág tíz alágazatából hétben 3,0 és 15,7 százalék közötti volumenbővülés, a többi háromban pedig 5,2 és 13,4 százalék közötti visszaesés volt. A legjelentősebb (az alág termelésének 25 százalékát adó) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 6,6 százalékkal csökkent, a legnagyobb mértékben, 15,7 százalékkal a növényi, állati olaj gyártása haladta meg az egy évvel korábbit.
Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 28 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártása bővült, amiben elsősorban az alacsony bázis hatása játszott szerepet. Jelentős volt a növekedés a másik két közepes súlyú alágban is: a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 9,5, a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 5,9 százalékkal emelkedett.
A legkisebb súlyt adó textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása is számottevően, 10,6 százalékkal növekedett, mind a hazai, mind a külpiaci eladások élénkülése eredményeként. Folytatódott a volumenbővülés a villamos berendezés gyártásában: a termelés 9,5 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban, mindkét értékesítési irányban növekedést mértünk. Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 14,2 százalékkal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása maradt el az egy évvel korábbitól az exportkereslet jelentős visszaesése miatt.
