A baromfihúsiparban tavaly a termelés volumene az előző évhez képest 6,2 százalékkal, az ezredfordulóhoz viszonyítva több mint 30 százalékkal nőtt; a cégek száma növekszik, a keresetek elmaradnak az élelmiszeripari átlagtól – derül ki a KSH „pillanatképéből”.
A 2010. évi mérsékelt csökkenést követően a baromfihús-ipari termelés volumene – 2013 kivételével – 2011 óta növekszik. 2014-ben az előző évhez képest 6,2, az ezredfordulóhoz képest 31 százalékkal bővült a termelés – olvasható a KSH napokban közzétett, „Pillanatkép a magyar baromfiágazatról” című jelentéséből.
A növekedés 2015. január–szeptemberben folytatódott, a kibocsátás 9,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.) Az élelmiszeripari átlagot meghaladó termelésnövekedéssel összefüggésben 2014-ben a baromfihúsipar – a termelési érték alapján – a legnagyobb élelmiszeripari szak- ágazattá vált, szemben a szakágazati rangsor 2010. évi negyedik helyével. A 2014. évi kibocsátás értéke (258 milliárd forint) az élelmiszeriparból 9,4, a feldolgozóiparból 1,1 százalékkal részesedett. (Ezek az arányok 2010-ben 7,9, illetve 0,9 százalék voltak.) A legtöbb ipari szakágazathoz hasonlóan a baromfihús-ipari termelés legnagyobb részét a legalább 250 főt foglalkoztató vállalkozások adják. A szakágazat nagyvállalati koncentrációja (2014-ben 54 százalék) viszont számottevően elmarad a feldolgozóipari átlagtól (74 százalék), de kismértékben meghaladja az élelmiszeriparit (52 százalék).
A szakágazat alapvetően a hazai piacra értékesít, az elmúlt években az eladások mintegy 60 százalék, 2014-ben 59 százaléka realizálódott belföldön. Ez hasonló az élelmiszeripari átlaghoz (62 százalék). 2014-ben a belföldi árbevétel a teljes feldolgozóipari értékesítés 0,6, az élelmiszeriparénak az 5,6 százalékát tette ki. A belföldi értékesítés volumene 2010 és 2014 között 27, 2014-ben – az előző évhez képest – 6,9 százalékkal bővült. A baromfihúsipar értékesítése kisebb mértékben tolódott el az exportértékesítés irányába, mint az élelmiszeriparé: 2010-hez képest az exporteladások aránya az élelmiszeriparban 2014-re 6,9, míg a baromfihúsiparban ennél kisebb mértékben, 4,4 százalékponttal nőtt. 2014-ben a szakágazat árbevételének 41 százaléka realizálódott a külföldi értékesítésből. Az exportértékesítés volumene 2010 és 2014 között összességében 31 százalékkal nőtt, 2014-ben – az egy évvel korábbihoz képest – gyakorlatilag stagnált (mínusz 0,1 százalék).
A szakágazat legfontosabb terméke a friss vagy hűtött baromfihús, melynek a termelése az elmúlt években fokozatosan emelkedett: a 2010. évi 238,4 ezer tonnáról 2014-re 292,5 ezer tonnára bővült, ez négy év alatt 23 százalékos növekedést jelent.
Egyre több a regisztrált vállalkozás
Az élelmiszeripari termelésben betöltött jelentős részesedése ellenére a baromfihúsiparban viszonylag alacsony a regisztrált vállalkozások száma. 2014. december 31-én 206 vállalkozást tartottak nyilván a szakágazatban, ez mindössze 1,6 százaléka az élelmiszeripari cégeknek. (A működő vállalkozások tekintetében az arány némileg magasabb, 1,8 százalék volt 2013-ban.) Az elmúlt években folyamatosan bővült a baromfihús-ipari vállalkozások száma, 2010 és 2014 között összességében 11 százalékkal.
A baromfihúsipar regisztrált vállalkozásai – gazdálkodási forma szerint – döntően társas formában tevékenykedtek, az önálló vállalkozások aránya csupán 13 százalék volt 2014 végén. (Az arányok az elmúlt években nem változtak.) Mind a társas, mind az önálló vállalkozások száma emelkedett 2010– 2014 között, előbbieké 161-ről 179-re, utóbbiaké 23-ról 27-re.
A regisztrált vállalkozások területi megoszlása döntően két régióra koncentrálódott: Közép-Magyarországon és Dél-Alföldön tartották nyilván a baromfihúsiparban tevékenykedő vállalkozások mintegy kétharmadát, míg a többi régió részesedése 4,4–12 százalék között alakult 2014 végén. (Észak-, illetve Dél-Alföld nagy súlya összefüggésben állhat azzal, hogy a baromfiállomány legnagyobb részét szintén ezekben a régiókban tartják.) 2010 és 2014 között némi átrendeződés volt megfigyelhető, egyrészt a két legnagyobb arányú régió részesedése nőtt (akárcsak Közép-Dunántúlé és Észak-Magyarországé), másrészt Nyugat- és Dél-Dunántúlé, valamint Észak-Alföldé mérséklődött.
A vállalkozásstruktúrát tekintve a baromfihús-ipari regisztrált vállalkozások között nagyobb arányban találunk közepes méretű és nagyvállalatot az élelmiszeriparban nyilvántartott vállalkozásokéhoz képest, ugyanakkor a kis-, azon belül pedig a mikrovállalkozások aránya alacsonyabb. 2014 végén a baromfihúsipar vállalkozásainak 84 százaléka tartozott – a legfeljebb 49 főt foglalkoztató – kisvállalati kategóriába, ezen belül a tíz főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező mikrovállalkozások aránya 67 százalék volt. (Az élelmiszeriparban a kisvállalati arány jóval magasabb, meghaladta a 97 százalékot.) Az 50–249 főt foglalkoztató közepes vállalkozások aránya 13, a – szakágazati termelés meghatározó részét adó – legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatoké pedig 3,4 százalékot tett ki 2014 végén. (Az élelmiszeriparban a vállalkozások 2,3 százaléka közepes, 0,5 százaléka pedig nagyvállalati kategóriába tartozott 2014. december 31-én.)
Nő az alkalmazásban állók száma
Az alkalmazotti létszámot tekintve a baromfihúsipar jelentős szerepet tölt be az élelmiszeriparon belül, arányuk az elmúlt években folyamatos emelkedett. 2015. január–augusztusban majd minden tizedik élelmiszer-ipari alkalmazott a baromfihús-iparban dolgozott, ez az arány 2010-ben még 8,0 százalék volt. (A baromfihúsipar és az élelmiszeripar területén az egy működő vállalkozásra jutó alkalmazotti létszámokban nagy különbségeket tapasztalhatunk: míg előbbinél egy működő vállalkozásra 71, addig utóbbinál 16 alkalmazott jutott.) A szakágazati alkalmazottak száma (2014-ben 8240 fő) folyamatosan növekedett az elmúlt években, 2010 és 2014 között összesen 6,8 százalékkal, 2014-ben – 2013-hoz képest – 2,6 százalékkal. A létszámbővülés 2015 első nyolc hónapjában is folytatódott, ekkor valamivel több mint 9 ezer fő állt alkalmazásban, ami 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A szakágazatban döntően fizikai munkakörben dolgoznak, a szellemi foglalkozásúak aránya mindössze 14 százalék volt 2015. január–augusztusban. Mindkét állománycsoport létszámát bővülés jellemezte 2010–2014 időszakában, mértéke a fizikaiaknál 6,8, a szellemieknél 19 százalék volt. 2015 első nyolc hónapjában szintén bővült a létszám: egy év alatt ez a fizikaiak esetében 12, a szellemiek körében pedig 4,3 százalék volt.
A baromfihúsipart a teljes munkaidős alkalmazás túlsúlya jellemezte: 92 százalékuk dolgozott ebben a formában 2015 első nyolc hónapjában. A részmunkaidőben történő foglalkoztatás így kevésbé elterjedt, 8,3 százalékos arányuk megközelítőleg fele az élelmiszeriparra jellemzőnek. 2010–2014 között mind a teljes, mind a részmunkaidős állások esetében növekedett a szak- ágazati alkalmazottak létszáma, előbbi 8,3, utóbbi 9,5 százalékkal. Ez a tendencia folytatódott 2015 első nyolc hónapjában, az előző év azonos időszakához képest a teljes munkaidőben alkalmazottak száma 11, a részmunkaidősöké pedig 8,1 százalékkal lett magasabb.
A baromfihús-ipari keresetek elmaradnak az élelmiszeriparra jellemző bérektől 2010 és 2014 között mind a baromfihúsiparban, mind az élelmiszeriparban folyamatosan nőttek a nettó átlagkeresetek, és a növekedés mértéke négy év alatt összességében 23, illetve 26 százalék volt. 2015 első nyolc hónapjában a szakágazatban folytatódott a béremelkedés: a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havonta átlagosan nettó 111,8 ezer forintot kerestek, 2,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
A baromfihúsiparra jellemző bér összege ötödével volt alacsonyabb az élelmiszeripari nettó átlagkeresetnél. (Az elmaradás még nagyobb, amennyiben a feldolgozóipar, vagy a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítunk, 34, illetve 30 százalék.) A szakágazat átlagkeresetéhez képest a fizikai munkakört betöltő alkalmazottak 11 százalékkal kevesebbet (99,5 ezer forintot), míg a szellemiek 65 százalékkal többet (184,3 ezer forintot) kerestek.
KSH
