2017. április 25. kedd, 17:04
Budapesti Békéltető Testület, BKV Zrt.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elutasította azt a keresetet, amelyet a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV Zrt: felperes) nyújtott be a bírósághoz a Budapesti Békéltető Testület (alperes) ajánlásának hatályon kívül helyezése iránt.

Korábban a fogyasztó az alpereshez beadott kérelmében 1670 forintos taxiköltsége megtérítését kérte a felperestől, mert hiába várakozott a megállóban, a menetrend szerinti jármű nem állt meg, és mivel egy előre lefoglalt külföldi utazásra igyekezett, ha megvárja a következő menetrend szerinti járművet, már lekési a különjáratot. A taxi viteldíjról szóló nyugtát elküldte felperes ügyfélszolgálatának, hogy azt térítsék meg számára, azonban igényét elutasították. Ez annak ellenére történt, hogy a buszvezető elismerte felelősségét és írásos jegyzőkönyv is készült arról, miszerint az útvonalat még nem ismerte, mert ott első napját töltötte, és nem tudta, hogy meg kellett volna állnia.

Ezt követően az alperes ajánlásában előírta a felperesnek, hogy fizesse meg a fogyasztó részére az 1670 forintos összeget, hiszen azzal, hogy a jármű nem állt meg a megállóban, a szerződésszegés a felperes részéről megvalósult.

A felperes keresetében kérte az ajánlás hatályon kívül helyezését, elsődlegesen arra hivatkozással, hogy az alperes nem rendelkezett hatáskörrel a vitás ügy elbírálására, mert az nem fogyasztói jogvita, nem jött létre szerződés a felek között. Másodlagosan felemlítette, hogy az alperes eljárása nem felelt meg a fogyasztóvédelmi törvény rendelkezéseinek, mivel a BKK Zrt.-nek is részt kellett volna vennie az eljárásban, mert a személyszállítási szerződést az utas nem csak a felperessel, hanem a BKK Zrt.-vel is megkötötte egyidejűleg. Végül arra hivatkozott, hogy a fogyasztó által becsatolt nyugta nem megfelelő a kárigény érvényesítésére, hiszen nem derült ki abból annak személye, aki a taxi szolgáltatást valóban igénybe vette.

A felperes keresetét a Fővárosi Törvényszék ezt követően elutasította. Indokolásában a bíróság rámutatott arra, hogy egyrészt az alperes hatáskörrel rendelkezett az adott ügyben, másrészt pedig a személyszállítási szerződés a felperes és az utas között már ráutaló magatartással létrejön. Megállapította továbbá azt is, hogy az eljárás helyesen a felperessel szemben került megindításra, és a fogyasztói jogvitában a felperesi vállalkozás egyértelműen érintett volt. Végül, de nem utolsósorban utalt arra is, hogy alperes az eljárásában szabadon mérlegelheti a rendelkezésre álló bizonyítékokat és hozhatja meg döntését, amelybe a bíróságnak nem lehet beleszólása, de emellett egyébként is okszerű volt az ajánlás meghozatala és maga a bíróság is hasonló álláspontra jutott volna a vita elbírálása során.

A döntéssel szemben a felperes fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblához, amely azt elutasította és helyben hagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét. Mint arra a másodfokú bíróság jogerős ítéletében rámutatott, felperest a személyszállítási szolgáltatásról szóló 2012. évi XLI. törvény alapján szolgáltatási kötelezettség terhelte, a fogyasztó pedig azzal, hogy a megállóban állt, kifejezte utazási szándékát, ellenben felperes bizonyítottan felróható magatartása folytán más utazási módra kényszerült, amelyet a fogyasztó a taxi nyugtával igazolt is.

Az Ítélőtábla arra is rámutatott az indokolásában, miszerint irreleváns az, hogy a BKK Zrt. nem vett részt a békéltető testületi eljárásban, mivel egyrészt az csak a fogyasztó kérelmében megjelölt vállalkozással szemben indítható meg, másrészt felperes Üzletszabályzata alapján is a fogyasztó kárigénye esetén egyetemleges felelősség érvényesül a két cég között. Végül utalt arra is a bíróság, hogy a tényállás és az az alapján levont következtetés is helytálló volt alperes eljárásában – olvasható a békéltető testület közleményében.


Cég és szolgáltatás kereső
Twitter megosztás Google+ megosztás
A szerkesztő ajánlja