Magyar vállalkozóknak mutatkozott be a permi kamarai küldöttség kedden Budapesten, a BKIK székházában. A permiek a vegyiparban, gépiparban, repülőgépgyártásban, kohászatban, műszergyártásban, autógyártásban, olaj- és gázfeldolgozásban is új partnereket keresnek.
Alighanem nincs manapság olyan, Magyarországon tárgyaló orosz delegáció, amelyik ne hallaná a vendéglátóktól, hogy gazdasági szempontból kimondottan hátrányos az Oroszország elleni szankciós politika. Igaz, a magyarok meg azt veszik ilyenkor elő, hogy az orosz embargós intézkedések milyen nehéz helyzetbe hoztak egy sor agrárvállalkozót.
Nem volt ez másként kedden a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozatának rendezvényén, amelyen permi kamarai tagok és üzletemberek vendégeskedtek a BKIK székházában. (Ez az első kamarai küldöttség, amelyik Magyarországra látogatott.) Tóth Imre tiszteletbeli elnök (a fotón balra) arról számolt be, hogy a szankciók bevezetése előtt több mint ezer magyar cég dolgozott az orosz piacon, számuk az elmúlt két évben 800 körülire csökkent. Ezek viszont olyan vállalkozások, amelyek úgy gondolják, hogy nem szabad feladni a piacot, mert ha kivonulnak onnan, a konkurencia azonnal átveszi a helyüket. Ahogy azt tette is jó néhány kínai és indiai vállalkozás. Hogy meddig maradnak a büntető intézkedések, az persze nem a gazdasági szereplőktől függ, bár ők egyre több európai uniós tagállamban igyekeznek sürgetni a politikusokat. Elhangzott, hogy ebben az évben elég csekély a valószínűsége, hogy az EU visszalép a szankcióktól.
Ilyenkor mi lehet a stratégia? Nagy Gábor Ferenc, a Külkereskedelmi és Külügyminisztérium Oroszország Főosztályának főosztályvezetője szerint az a cél, hogy ebben az időszakban egyre több regionális kapcsolatot építsenek ki és erősítsenek meg. A minisztérium ehhez minden támogatást megad a magyar cégeknek.
A permi kapcsolatok fejlesztését Jekatyerinburgból irányítja a magyar főkonzul, aki júniusban utazik Permbe. A megbeszélésein várhatóan szóba jöhetnek a kamarai delegáció budapesti tapasztalatai, ahogy konkrét feladatok szintén terítékre kerülhetnek.
A főosztályvezető úgy látja, hogy bár Perm elég messze fekszik Magyarországtól, a magyar cégeknek van keresni valójuk a mezőgazdaságban, például tároló kapacitások fejlesztésében, technológiák átadásában. Tavaly a területtel hozzávetőlegesen 1 millió dollár értékű volt a magyar árucsere forgalom, vagyis bőven lenne előre lépési lehetőség.
Jelena Mironova, a Permi Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a küldöttség vezetője a következő évekre azt prognosztizálta, hogy komoly fejlődés lesz a vegyiparban, a gépgyártásban, a papírgyártásban és az élelmiszeriparban. A több mint 1 millió lakosú Permben a lakásépítési programot összekötötték a bútorgyártás felfuttatásával. Tavaly a város költségvetéséből 2 milliárd 183 millió rubelt (8,5 milliárd forintot) fordítottak újlakásépítésre és felújításokra.
Külön hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a pályakezdőket otthon tartsák. Permben és a Permi határterület városaiban évente több ezer fiatal kerül ki a főiskolákról, egyetemekről.
Minden lényeges gazdasági kérdést a kamarával konzultálva hoznak meg a helyi döntéshozók. A közeljövő fontos projektje lehet az idegenforgalom felfuttatása. Oroszországban két éve programot dolgoztak ki a belföldi turizmus fejlesztésére. Ez részben politikai szándék, de megvan a gazdasági vonzata is a beruházások növelésével, új munkahelyek teremtésével.
A Káma folyó partján fekvő Perm és térsége igazi turistaparadicsom lehetne – és nem csak az oroszoknak, hanem a külföldieknek is. Utóbbiak esetében főleg az üzletembereket kívánják megcélozni, európai szintű szolgáltatásokkal. A Kunguri jégbarlangot évente 100 ezren keresik fel, s a térségbe látogatóknak kihagyhatatlan programként ajánlják a helyiek.
KamaraOnline
