A magyar gazdaságnak több szakmunkásra, technikusra van szüksége – mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Friedrich Ebert Alapítvány közös szakképzési konferenciáján.
Úgy vélte, hiányzik a pályaválasztási tanácsadás rendszere, az üzemlátogatás, a modern termelésbe bevonható és széleskörű alapismeretekkel rendelkező munkavállaló, előnytelen a képzési struktúra, bizonytalan a szakmai tudás, az alapfokon megszerezhető kompetenciák gyengék, merev a felsőoktatási rendszer, valamint nem jellemző az élethosszig tartó tanulás.
Parragh László szerint a magyar oktatási rendszer egyik fő problémája, hogy a különböző struktúrák nem épülnek egymásra, és jelentős többletkapacitással működnek.
Az MKIK elnöke szerint óriási a verseny a diákokért, és az oktatási intézmények egy része a minél több tanuló megszerzésének egyik eszközeként a színvonal csökkentését választja.
A konferencián Parragh László felhívta a figyelmet a középfokú képzésben a gimnáziumok jelentős elszívó hatására, aminek eredményeként egyre kevesebben jelentkeznek a szakképzőkbe, példaként említette, hogy 2012–2016 között a jelentkezők aránya gimnáziumoknál a korábbi 37 százalékról 41 százalékra emelkedett, a szakképzők esetében 63 százalékról 59 százalékra csökkent.
Az MKIK elnöke szólt arról, a kapacitástöbbletet érzékelteti, hogy a 2016/2017-es tanévben a felvételkor meghirdetett helyek száma a duplája a felvettek létszámának. Hozzátette: ebben a tanévben a továbbtanulásra jelentkezők 22 százaléka szakközépiskolába, 35 százaléka szakgimnáziumba, 40 százaléka gimnáziumba jelentkezett.
Parragh László szerint a szakképzés javítására megoldás lehet a szakgimnáziumok erősítése, a duális képzés elterjesztése, a kompetenciamérés és a tudásszint-ellenőrzés kialakítása, a digitális tudás tananyagba emelése. A reálgazdaság igénye, hogy a középfokú és a felsőfokú szakképzés közötti most még meglévő merev határ megszűnjön – tette hozzá.
