Milyen „eljárásrendben” értékelik, illetve minősítik a Paks II projektbe részt venni kívánó vállalkozásokat? Többek között erről is szó esett a nukleáris ipari beszállítók Atomex-Europe konferenciáján.

Az EU minden tagállama önállóan dönt az általa követett energiapolitikáról és energiamixről – emlékeztetett Aszódi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkár az Atomex-Europe konferencián. A szakember elmondta: a Paks II projekthez mintegy 6000 engedély elfogadása szükséges – ebből négy „fontosat” (és körülbelül 300 kisebb már elfogadtak az illetékes hatóságok.

A beruházás nagy terhet ró majd Paksra és a környező településekre – hangsúlyozta Becskeházi Attila, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásához kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztésért, innovációért és lokalizációért felelős államtitkár. A cél, hogy a 47 településből álló térség élhető maradjon, hosszabb távon pedig versenyképesebbé váljon. Ezt a célt szolgálják többek között a közúti fejlesztések, többek között a Paksot Kalocsával összekötő útvonalon egy új Duna-híd megépítése is.

A 2018 és 2027 közötti időszakban „csúcsidőben” 7000 munkavállalóval számolnak, ez a családtagokkal együtt mintegy 10000 főnyi „plusz terhet” jelent majd a térségben, elhelyezésükre körülbelül 1500 végleges és 3000-3500 ideiglenes lakásra lesz szükség.

A nyáron és ősszel feltárt igények kielégítésére a következő öt évben összesen több mint 500 projekt valósulhat meg. Az útfejlesztésen túl ezek között lesznek a lakhatást bővítő és az életminőséget javító fejlesztések (bölcsőde-, óvodaépítés, rekreációs fejlesztések), az élelmiszer-, az egészségügyi és a szociális ellátás javító beruházások, de turizmusfejlesztést célzó projektek is. A cél, hogy a 47 település a jövőben egy „smart cityként”, a legmodernebb technológiákat alkalmazva tudjon működni.

Az engedélyezési eljárásban a jelenlegi legfontosabb cél a létesítési engedély beadása – mondta el Lenkei István, a Paks II projekttársaság vezérigazgatója. A fővállalkozóval (az Atomsztrojexporttal) közös tervek szerint a dokumentáció 2018 közepére készül majd el, ezt követően 15 hónap alatt kell majd elbírálni.

A vezérigazgató két működési területet különböztetett meg: az egyik maga az atomerőmű-építés, a másik pedig az üzemeltetésre való felkészülés, amely többek között az oktatást és a karbantartást is magába foglalja.

Horváth Miklós, a Paks II Zrt. engedélyezésért és felügyeletért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: az erőmű-építéshez szükséges engedélyeket több mint 100 hatósághoz kell benyújtani. Az engedélykérelmek egy részét a magyar fél, egy részét a fővállalkozó nyújthatja be, a legtöbb kérelem ugyanakkor „vegyes” lesz: a dokumentációkat a fővállalkozó készíti el, majd – a megfelelő ellenőrzések után – azokat a megrendelő nyújtja be a hatóságoknak.

Az első nukleáris engedélyt a projekt három éve, 2014. november 20-án kapta meg – idézte fel a vezérigazgató helyettes. A telephely-engedélyről elmondta: elkészítése öt év és két hónapig tartott, mintegy 10 milliárd forintos költséggel. Hasonlóan hatalmas feladat a létesítési engedélykérelem elkészítése, amelyben a műszaki tervek, a biztonsági értékelések, elemzések, kísérleti eredmények szerepelnek majd. (Ha a dossziékat egymás mellé állítanánk, 30 méteres lenne a sor – jegyezte meg Horváth Miklós.)

Az eljárás öt szintre bontható: (1) a fővállalkozó által készített dokumentumokat (2) a megrendelő műszaki csapata, majd (3) független szakértők értékelik, (4) ezeket a véleményeket újra ellenőrzik, végül az engedélykérelmet (5) beadják az Országos Atomenergia Hivatalhoz, amely a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel együttműködve hozza meg majd a döntését.

A beszállítók minősítése

Mivel a fő felelősség a „kulcsra kész” átadást vállaló orosz fővállalkozóé, a nukleáris minősítés során az ő szempontjait is figyelembe kell venni – hangsúlyozta Horváth Miklós. Magát a minősítést csak a magyar fél (a megrendelő) adhatja ki, és bizonyos esetekben el is végzi a kívánt auditot, ugyanakkor az orosz félnek is megvan a jogosultsága arra, hogy (a magyarországi követelményeknek való megfelelést is szem előtt tartva) értékelje az általa kiválasztott társaságokat. Az értékelés folyamatába bevonhatja a megrendelőt is, aki ezzel a lehetőséggel eleinte gyakrabban, később viszont – figyelembe véve, hogy a munkálatokba akár 3000 cég is bekapcsolódhat – ritkábban fog élni. Az értékelés dokumentációját a fővállalkozó aztán minden esetben elküldi a megrendelőnek, aki saját hatáskörében dönthet arról, hogy elfogadja-e vagy sem. (Az eljárások hossza különböző lehet, és természetesen jogorvoslati lehetőség is van.)